Hazánk második legmagasabb épített műtárgyát, a solti középhullámú rádióállomást és a hozzá tartozó adótornyot 1977. február 16-án avatták fel. A 303,6 méter magas, 184,5 tonna súlyú, egyenlő oldalú háromszög keresztmetszetű toronynál csak a lakihegyi adótorony magasabb, az is csak a 30 méteres hangolócsövével együtt nyúlik a solti torony fölé 314 méteres magasságával. Most a rádióállomás felavatásának a 40. évfordulóját ünnepeljük.

A solti adóállomást azért kellett megépíteni, mert a lakihegyi adó ellátottsága fokozatosan csökkent az európai és a közel-keleti  középhullámú adók elterjedésével és jelentős teljesítményük miatt. A hetvenes évek elejére a lakihegyi torony az esti és éjszakai órákban már csak az ország területének a felét tudta ellátni. Szükség volt tehát egy újabb, nagyobb teljesítményű adóállomásra.

Az 1972-es elhatározást az adó helyének a kiválasztása előzte meg, amit gondos mérések alapján választottak ki. A beruházás előkészítése után az alapkőletételre 1974. szeptember 6-án került sor, ahol Horn Dezső, az akkori miniszterhelyettes, egyben a Magyar Posta vezérigazgatója és Rödönyi Károly KPM miniszter mondott ünnepi beszédet. Ezzel egy időben írták alá azt a szovjet-magyar együttműködési szerződést, mely lehetővé tette a 2 MW teljesítményű új adó megvalósítását. Az alapkő melletti betontárlóban egy fémhengerben helyezték el az aznapi újságok és az akkori pénzcímletek egy-egy példányát az alapító okiratokkal együtt.

A közel négy éves építés során először az adóépület készült el 1975. december végére. A következő tavasszal kezdődött a torony felhúzása, ami 1976 augusztusában fejeződött be. A 184,5 tonna súlyú, 2,5 méter élhosszúságú, rácsos szerkezetű torony két hengeres kerámia talpszigetelőn áll, stabilitását három irányban porcelán szigetelőkkel elválasztott acélkötelek biztosítják. Időközben leszállították a PSZV 2000 típusú, két azonos felépítésű 1000 kW-os adóból álló és T-hidas összegzővel ellátott adóberendezést a gőzhűtéses rendszerekkel együtt, amit a beszerelés után 1976. november 5-én kapcsoltak be először, ekkor még műantennát használva. Ehhez meg kellett oldani az adó energiaellátását is, aminek a működtetése 6,4 MW energiát igényelt. Ehhez Dunaújvárosból építették ki a Dunát is keresztező 120 kV-os távvezetéket. Az antennatornyot is használó próbasugárzások 1977. január 10-én kezdődtek, ekkor már tényleges műsort is sugározva, miközben megtörténtek az előzetes mérések és az egész rendszer finomhangolása. Ez után került sor a február 16-i avatásra.

dr. Bartolits István