Október 18-án a Pázmány Péter Katolikus Egyetem vendégül látta a HTE Senior Szakosztályát, Dr. Takács György Professzor, címzetes Egyetemi Tanár Úr kedves kalauzolásával.

foto: Dombi András

E sorok írójának  abban a megtiszteltetésben volt része, hogy korábban Takács György Professzor Úrral  néhány évtizedet egy intézményben, az akkor a távközlésben jelentős névvel rendelkező PKI-ban dolgozhatott.

Az érkező látogatók nem is tudták, milyen tudományos kutatóbarlangba jutottak az egyszerű meghívással. Akkor azonban már gondoltuk, hogy nem mindennapi élményben lesz részünk, amikor Takács Professzor Úr büszkén mutatta meg az aulát, ahol az oszlopokon mindenhol szélessávú Internet csatlakozás is a hallgatók rendelkezésére állt. Nem kis büszkeséggel  mutatta meg kalauzunk azt a ruhatárat, melyben nem volt ruhatáros. Nem volt rá ugyanis szükség, mivel a hallgatók nevelése olyan, hogy a ruhák, vagy személyes holmik nem igényelnek őrzést! Ahogy elhangzott, a "táskákba nem csempésznek be semmit, akár egy napig sem" !

Ámulatunk más szinten igencsak fokozódott. Egy olyan szűk laborban tettünk először látogatást, ahol a legkorszerűbb PC vezérelt imitátorokkal akár távolról vezérelhetően, internet kapcsolat segítségével akár több csatornán is vizsgálatokat lehet végezni több GHz-ig is. Végül is működési határt nem a periféria, hanem a használt PC sebessége szab.

Következő látogatási helyünk a robotok szobája volt. Láttunk itt a maga helyzetét analizáló mini helikoptert, önműködő járórobotot, vagy gépjárműt, de olyan kapcsolót is, mely nem "racsnizási" visszajelzése kikapcsolható, vagy tetszés szerinti erősségűre volt állítható. E szobában talán a legnagyobb ámulatnak az a nyomtató örvendett, mely egyenlőre ugyan csak műanyagból, de három dimenziós tárgyakat is tudott "nyomtatni". Élő példa volt egy emberi kézfej, melynek fejlesztési munkáit egy olyan hallgató irányította, aki sajnos végtagját veszítette. Az átélés tehát maximális volt. Ez a munka már NASA szintű munkát igényel.  Végezetül jártunk a multimédiás kísérleti laborban, ahol a legkorszerűbb kép és hangrögzítési technikával találkoztunk, természetesen Internet szinten történő kommunikációval az egyes  jelrögzítők, vagy megjelenítő egységek között. Persze a technika ördöge ide is betette lábát, hiszen elsőre nem sikerült indítani a promós filmrészletet. Szerencsére ügyes hallgatói kezek azonnal kiküszöbölték a hibát.

A rövidnek ígérkező, de végül is két és fél órás látogatásunkat egy véget nem érni akaró beszélgetés zárta Takács Professzor Úr vezetésével, aki keményen állta a kérdések záporát.   

Az előadás utáni beszélgetés eljutott a kutatás-fejlesztés napi problémáin keresztül a hallgatói tandíjak szigorúan titkos kezeléséig és annak szükségességéig.

Köszönet a szervezők és lebonyolítók lelkiismeretes munkájáért, nem utolsó sorban a Professzor Úr válaszaiért,  precíz műszaki  fejtegetéseiért, valamint a lelkes hallgatóság ki nem fáradó kérdéseiért.

Budapest, 2012. október 21-én
                                                                                                        
Dombi András