Program

Huszonharmadik alkalommal kerül megrendezésre a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület szervezésében HTE Infokom 2021. A rendezvény széleskörűen foglalkozik az infokommunikáció (távközlés, informatika és média) aktuális műszaki, piaci és szabályozási kérdéseivel.

A konferencia célja, hogy lehetőséget teremtsen az infokommunikációs piac változásainak megismerésére, a legújabb műszaki megoldások, hálózat-, szolgáltatás- és alkalmazásfejlesztési elképzelések közzétételére, a tapasztalatok kicserélésére, az együttműködés elmélyítésére, a személyes és közvetlen kapcsolatok kialakítására.

A konferencia plenáris szekcióval indul, majd a második napon párhuzamos szekciókban zajlanak az előadások. A rendezvény ideje alatt a hazai infokommunikáció területén működő vállalatok és szervezetek kiállítóként is bemutatkoznak.

A konferencia helyszíne a Danubius Hotel Helia.

	november 3. szerda		november 4. csütörtök
8.30	regisztráció		regisztráció		8.30
9.00	Megnyitó Plenáris előadás		5G lakossági felhasználhatósága, monetizációja és 5G privát hálózatok	Az ember a leggyengébb láncszem? Hogyan fékezi a digitális fejlődést a felkészült munkavállalók és felhasználók hiánya?	9.00
9.50	A távközlés aktuális kihívásai, nemzetközi trendjei		A drónok és az önvezető autók infokommunikációs kihívásai, avagy az UTM (Unmaned Traffic Management) rendszerek dilemmái és fejlesztései	Cloud aktuális kérdései, a nagyvállalati felhőben tárolt adatok mesterséges intelligenciával támogatott elemzése, biztonsági kihívásai	11.00
13.00	Üzleti Média blokk: A médiapiac tegnap, ma és holnap		Kvantumkommunikáció 2030	Médiatechnológia az MI és 5G korában	14.00
15.00	COVID-19: Mobil és egyéb hálózatos modellek felhasználása, kontakt kutatás, terjedés modellezés, követés		Verseny a gólyákkal – a mikrocellás telepítések és a torony vállalatok létrejötte	A távközlés jövője – a fejlődés kihívásai és lehetőségei	16.00
17.15	Disztruptív technológiák: Vajon milyen hatással van a Blockchain a 6G-re?	_	HTE Fekete László-díj átadás		17.50
	Konferencia vacsora Ital 4.0 Koktálbár		Fogadás

2021. november 3.

Konferencia megnyitója

9.00 - 9.20
Mercure terem

Vágujhelyi Ferenc, Elnök, HTE

Plenáris előadás

9.20 - 9.50
Mercure terem

Kelemen Csaba, Innovációs és Technológiai Minisztérium, főosztályvezető
Magyarország digitális felkészültsége európai összehasonlításban

Absz

A távközlés aktuális kihívásai, nemzetközi trendjei

9.50 - 11.20
Mercure terem

Szekcióvezető: Magyar Gábor, BME, Huszty Csaba, Entel

A távközlési iparral kapcsolatban gyakran hallunk technológiai diszrupcióról, a telkók és új piaci szereplők közötti versengésről. A hagyományos távközlési szolgáltatások iránti igény csökken. Az emberek kommunikációs szokásai és ennek technológiái megváltoztak. A változó igényeket megbízhatóan és felhasználóbarát módon kell kielégíteni. Tartós marad-e a munkavégzés, tanulás és szabadidő online-offline átrendeződése? Mivel jár az, ha az IoT kommunikáció volumene meghaladja az emberi információcserét? A távközlés és az informatika “zöldülése” érdemben szolgálja-e a bolygó fenntarthatóságát, avagy itt is megjelenik a “greenwashing”? Hogyan képes a távközlési ipar megfelelni az igények sokféleségének, hogyan tudja megőrizni vagy növelni üzleti pozícióját? Az 5G adaptálása minden korábbi technológiai generációnál sebesebben történik. Mikor és hogyan leszük képesek kiaknázni ezt a potenciált új szolgáltatásokkal és nagyobb kapacitással? Vajon az 5G önmagában gyökeresen megváltoztatja a szolgáltatók és az eszközgyártók lehetőségeit? Látható-e más trendfordító technológiai fordulat? Nevezhető-e trendnek, hogy a fogyasztók olyan szolgáltókat preferálnak, akik igazán megértik az igényeiket és nem a fogyasztónak kell alkalmazkodnia az uniformizált termékekhez? Trendformálónak tekinthetjük-e a felhő szolgáltatások illetve a mesterséges intelligencia térhódítását? Milyen kényszerek és lehetőségek mutatkoznak a kommunikáció biztonságával kapcsolatban?

Absz

Budai J. Gergő, Vantage Towers: Távközlésből Infokommunikáció - nemzetközi és hazai trendek

Megyeri Tibor, Deutsche Telekom: Innováció a távközlésben: fókusz az alapszolgáltatáson vagy diverzifikáció és partnerség?

Kákonyi István, CISCO: Új utak a távközlési hálózatokban

Ebédszünet

Üzleti Média blokk: A médiapiac tegnap, ma és holnap

13.00 - 14.30
Mercure terem

Szekcióvezető: Árki Zsolt, Antenna Hungária

A szekció üzleti oldalról tekinti át a médiapiac közeli és távolabbi múltjában bekövetkezett változásokat. Vizsgálja a médiaszolgáltató és a terjesztő közötti erőviszony változásait és annak következményeit, foglalkozik a cord-cutting kérdésével és az egyre inkább darabolódó figyelemgazdaság törvényszerűségeivel. Áttekinti, hogy a napjainkban oly divatos MI milyen hatással bírhat a médiapiac üzleti vonatkozásaira.

Absz

Dóbé Sándor, AMC: A kreatív MI üzleti vonatkozásai a médiapiacon

Schneider Henrik, Nielsen Közönségmérés Kft.: A médiaszolgáltató és terjesztő közötti erőviszony változása a médiapiacon az elmúlt 15-20 évben

Durgonics István, Antenna Hungária: OTT a pont! Platform és sporttartalom

Kávészünet

COVID-19: Mobil és egyéb hálózatos modellek felhasználása, kontakt kutatás, terjedés modellezés, követés

15.00 - 16.50
Mercure terem

Szekcióvezető: Bancsics Ferenc, NISZ

A szekcióban elhangzó előadások azt igyekeznek körbejárni, hogy a hírközlés és az informatika hogyan tudott és hogyan fog tudni hozzájárulni a jövőben egy járvány megelőzésben leküzdésében.
Igyekszik bemutatni a COVID hatását olyan oldalról, ahogy ritkán kapunk képet, trendek és adatok elemzésével. A szekció előadói bemutatják, hogy mit tanultunk az elmúlt időszakban, mik azok amik jól működtek így érdemes rájuk támaszkodni a jövőben, általánossá tenni vagy kiterjeszteni és mely területek nem működtek megfelelően, amit újra kell gondolni és fejleszteni kell. Az előadók rámutatnak, hogy ezen értékelésekbe hogyan lehet felhasználni az adatbányászati technológiákat és miben tud segítségünkre lenni a mesterséges intelligencia alkalmazása.

Absz

Hári Krisztián, NISZ: Digitális forradalom és pandémia, avagy miért nem alszanak a kiberbiztonsági vezetők (se)

Bancsics Ferenc, NISZ: COVID-19: Puskapor a digitalizációs átalakuláshoz

Szócska Miklós, Semmelweis Egyetem: Az adatbányászat és MI szerepe a járvány elleni harcban

Röst Gergely, Szegedi Tudományegyetem: A járványok matematikai modellezése és ennek szerepe a döntéselőkészítésben

Czintula György, Pro-M: Készenléti közszolgáltatás biztosítása járványhelyzetben

Szünet

Disztruptív technológiák: Vajon milyen hatással van a Blockchain a 6G-re?

17.15 - 18.45
Mercure terem

Szekcióvezető: Kovács Benedek, Ericsson

Disztruptív technológiákról beszélünk abban az esetben, ha olyan technológia jelenik meg a piacon, ami felborítja a gyártási technológiát vagy üzleti modelleket. Bemutatjuk, hogy milyen szerepe van a startupoknak, nyílt forráskódú közösségeknek és a nagyvállalatoknak is. Vajon tényleg a Hipernagy-válallatoké a felhő piac? Mi teszi sikeressé a kicsiket? A jelen szekcióban néhány napjainkban is aktív disztruptív technológiát vizsgálunk meg technikai és üzleti szempontból. Először a Blockhain és az azon alapuló kriptovalutákról hallhatunk technikai és szabályozas oldalról előadást. Második témakörként az 5G, 6G és cloud technológiák egymásra hatását vizsgáljuk meg, illetve a telekommunikációs ágazat vállalati üzletágára gyakorolt hatását.

Absz

Kocsis Imre, BME: Blokklánc technológiák és alkalmazások - telekommunikációs példákkal

Urbán Viktor, Digitális Jólét Nonprofit Kft.: Az Európai Blokklánc Insfrastruktúra (EBSI) aktualitásai

Kovács Ferenc, Nokia Bell Labs: Mesterséges Intelligencia alkalmazásának kihívásai a telekommunikáció területén

Kovács Benedek, Ericsson: Az edge computing, mint disztruptív technológia

19.00

Kolláth Gábor, HTE: Zárszó

19.00

Konferencia vacsora

Ital 4.0 Koktélbár
a Schönherz Iskolaszövetkezet támogatásával.

Koktélját az Elixir Mobil Bár Magyarországon egyedülálló, mobiltelefonról programozható és távvezérelhető koktélkeverő robot készíti el Önnek.

2021. november 4.

5G lakossági felhasználhatósága, monetizációja és 5G privát hálózatok

9.00 - 10.30
Mercure terem

Szekcióvezető: Bóday Tamás, Huawei, Vári Péter, NMHH

Szinte napra pontosan két éve – 2019. október 15 – indult el hazánkban az első kereskedelmi 5G hálózat. A szolgáltatók folyamatosan építik, fejlesztik 5G hálózataikat hazánkban. Kérdésként fogalmazódik meg, hogy az újonnan épülő „infokommunikációs sztrádára” mennyien hajtanak fel, mennyiben hozhat magasabb szintű szolgáltatást a lakosság részére a már kiépült országos 4G hálózatokhoz képest. Értelmezhető-e az egyén számára a nagyobb átviteli sebesség, az alacsony késleltetési idő, vagy a nagyszámú eszköz használata a mindennapjainkban? Hozott-e az eltelt két évben az 5G forradalmi változást az életünkben? Értelmezhető-e a technológia önmagában vagy az azt kihasználó alkalmazások lesznek majd meghatározók? Válasz talán magától értetődő, de akkor mégis miért a lakossági tiltakozás egy technológiával szemben? Vajon mik lesznek azok a fogyasztói alkalmazások amelyek kihasználják majd a fejlettebb hálózati képességeket, és észrevétlenül lopóznak be a mindennapi életünkbe? Erre a kérdésre keressük a választ előadásunk első felében.

Az előadás második felében az 5G képesség hatását vizsgájuk a priváthálózatok fejlődésére. A szabályozás ösztönzi, segíti vagy éppen határt szab új szolgáltatásoknak? Kell-e önálló rádióspektrumhasználati jog magának a vertikumok képviselőinek, a magánhálózatok üzemeltetőinek? Milyen előnyöket rejthet a különböző szektorok szereplőinek együttműködése a magánhálózatok létesítése során? Az 5G képességként megjelenő virtualizáció újra értelmezi a magánhálózat fogalmát is, kiterjeszti annak határait átívelve a vertikumokon egy újfajta üzleti transzformációt alkotva.

Absz

Bartolits István, NMHH: Mit ad az átlagfogyasztónak az 5G? – Piaci dilemmák és valós előnyök

Papp Dávid, Vodafone: Hogyan segíthet az 5G az ipar digitalizációjában

Varga József, Nokia: Cost saving by automation in 5G

Kovács Benedek, Ericsson: A mobil hálózatok fejlődése az 5G után

Az ember a leggyengébb láncszem? Hogyan fékezi a digitális fejlődést a felkészült munkavállalók és felhasználók hiánya?

9.00 - 10.30
Panorama terem

Szekcióvezető: Both Vilmos

A digitális értelemben felkészült felhasználók és munkavállalók hiányában mind az infrastrukturális, mind az állami és piaci szolgáltatások fejlesztése lelassul, mert sem a fejlesztések megvalósításához szükséges munkavállalók, sem azok megtérüléséhez szükséges felhasználók nem állnak rendelkezésre.
Megfordítva: a digitális kompetenciák egész társadalomra kiterjedő szisztematikus fejlesztése javítja a távközlési infrastruktúrába, illetve piaci és közigazgatási digitális szolgáltatásokba, alkalmazásokba fektetett tőke megtérülési mutatóit, és ezzel további befektetéseket generál.
A digitalizáció ráadásul felgyorsítja a repetitív és/vagy alacsony hozzáadott értékű munkafolyamatok automatizálását, robotokkal való kiváltását, egyszerre növelve a digitális és egyéb kompetenciák hiányában elhelyezkedni nem képes munkavállalók számát, illetve a magas szintű digitális felkészültséggel és informatikai ismeretekkel rendelkező (a korszerű gépeket kezelni képes) munkavállalók iránti munkaerőpiaci keresletet.
Az érintettek jelentős hányada fel sem ismeri, hogy egyre hátrányosabb helyzetbe kerül a munkaerőpiacon, illetve hogy digitális lemaradása társadalmi kirekesztődéssel fenyegeti.
Ugyanakkor sem a távközlési cégektől, sem az informatikai vállalkozásoktól nem várható el, hogy milliárdokat költsenek a digitálisan írástudatlanok vagy alacsony kompetenciaszinten lévők fejlesztésére - ez döntően állami feladat.
Az átlagos és annál magasabb digitális felkészültséggel rendelkezők képzésbe vonása és képzésük finanszírozása viszont a munkavállalók, a munkáltatók, az állam és a képzők közös érdeke, ezért e célcsoportok esetében célszerű olyan konstrukciókat kialakítani, amelyek a költségviselés és a kockázatok arányos megosztására épülnek.
Az IT szakemberek (mérnökök, fejlesztők, tesztelők, stb.) képzése szintén több lábon áll: az egyetemek mellett a bootcamp iskolák, a szakképző iskolák és felnőttképzők is érintettek.
A Diákhitel igénybe vehetőségének kiterjesztése jó lépésnek tűnik ebbe az irányba – kérdés, hogy elégségesnek is bizonyul-e?

Absz

Both Vilmos: Témafelvetés, nyitó gondolatok

Branyiczki Imre, EPAM: Keresleti oldal: milyen munkavállalókat szeretne a piac?

Kelemen Gábor, Századvég: A digitális kompetenciák fejlesztésének jelentősége

Horváth Ádám, Markerspace: Köznevelés és szakképzés: informatika helyett kódolás/algoritmizáló gondolkodás?

Tajthy Krisztina, IVSZ: "Felnőttképzés és Bootcamp iskolák" - helyettesítik vagy kiegészítik az IT-képzést?

Charaf Hassan, BME VIK: Egyetemi informatikusképzés: minőség és/vagy mennyiség?

Kávészünet

A drónok és az önvezető autók infokommunikációs kihívásai, avagy az UTM (Unmaned Traffic Management) rendszerek dilemmái és fejlesztései

11.00 - 12.30
Mercure terem

Szekcióvezető: Bódi Antal, KTI

Az autonóm közúti gépjárművek társadalmi elfogadásának kérdése a jövő nagy kihívása. Ma már az ipari környezetben egyre inkább elterjednek az önvezető ipari járművek vagy akár a horizonton túli repülésre képes drónok. A légiközlekedésben a 2021. februári EASA általi elfogadást követően három fontos EU bizottsági végrehajtási rendelet jelent meg 2021. május 13-ai hatállyal, 2023. január 26-ától kezdődő alkalmazással. Ezek értelmében az adott légtérben végzett drón (UAS) műveletek biztonságának garantálása, a védelemmel, a magánélet védelmével, a környezettel kapcsolatos kockázatok miatt, illetve a drónokkal végezhető szolgáltatások kiszámíthatósága, bővíthetősége érdekében ezen tevékenységek végzését un. U-Space légterekben kell kezelni. A végrehajtásához UTM – CISP/USSP alapinfrastruktúra kiépítésére van szükség, ami minden bizonnyal meg fogja változtatni (nem csak Magyarországon) a légi közlekedés egészét. Az autonómiára irányuló fejlesztések pedig légi és földi környezetben egy időben történő közlekedésre irányulnak, amelyekhez egyedülálló tesztkörnyezet lesz/lehet a zalaegerszegi tesztpálya.
Nagy kérdés, hogyan fognak a hétköznapokban is ezek a lehetőségek megjelenni? Hol tart Magyarország az UTM előkészítésében? Milyen új önvezető megoldásokkal és ezekhez kapcsolódó infokommunikációs kihívásokkal fogunk találkozni mind a közúton, a kötöttpályákon, a vízen vagy akár levegőben?

Absz

Török Ádám, BME-KTI: Autonóm közúti gépjárművek társadalmi elfogadásának kérdései

Kránitz József, Eurosmart Kft: Innovatív drón- és manipulátortechnológia alkalmazásával végrehajtható mérnöki acélszerkezetek állapotellenőrző rendszerének kifejlesztése, különös tekintettel a hegesztett kötésekre

Rácz Ferenc, Vizimentők magyarországi szakszolgálata: Drónok a vizimentésben

Takács Olivér, SZE: Drónkoalíció küldetése

Cloud aktuális kérdései, a nagyvállalati felhőben tárolt adatok mesterséges intelligenciával támogatott elemzése, biztonsági kihívásai

11.00 - 12.30
Panorama terem

Szekcióvezető: Magyar Sándor, HTE

A felhő szolgáltatások jelentős terjedése kihívásokat hoz a nagy mennyiségű üzletkritikus adatok feldolgozása területén. Az információs társadalom által előállított adatok esetében a gépi tanulás, mesterséges intelligencia kikerülhetetlen tényező lesz. A szabályozási, az adat- és információbiztonsági kérdésekre a jövőben ezen területen is nagy hangsúlyt kell fektetni. A szekció előadások megkeresik és körbejárják a téma aktuális kihívásait.

Absz

Kovács Zoltán, Vodafone: Felhő biztonsági kérdések aktualitásai

Szabolcs Péter, MNB: Felhős idő Európában – szabályozói kitekintés a pénzintézeti szektorból

Csordás Gábor, Nokia: Cloud infrastruktúra és a rajta futó Telekom applikációk aktuális biztonsági kihívásai

Németh Attila, Óbudai Egyetem: COVID19 kontaktkutatás adatainak tárolásának kérdései a felhőben

Ebédszünet

Kvantumkommunikáció 2030

14.00 - 15.30
Mercure terem

Szekcióvezető: Bacsárdi László, BME

A kvantuminformatika és a kvantumkommunikáció egyre inkább előtérbe kerül. Számos országban jelentettek be kvantuminternet létrehozására vonatkozó terveket, optikai szálas és műholdas linkeket felhasználó kvantum alapú kulcsszétosztást. A kvantummechanikai elveken alapuló kvantumszámítógép nagyon gyors algoritmusokat kínál, amelyek segítségével hatékonyabban tudunk megoldani különböző számítási problémákat, ugyanakkor fenyegetést jelentenek a napjainkban használt biztonsági rendszerekre is.
Ez a jelen, most, 2021-ben. A HTE Infokom szekciójában arra vállalkozunk, hogy felvázoljunk egy jövőképet, szerintünk mi várható a területen 2030-ban. Mi várható a kvantumkulcsszétosztás területén, mire számíthatunk a kvantumszámítógépek területén, és mire érdemes odafigyelni a hazai infokommunikációs szereplőknek.

A szekció főbb témakörei:

Kvantuminternet és kvantumkommunikáció irányai
A kvantumszámítógépek jövője
Kvantumszámítógépek támadásainak kivédése: posztkvantum-kriptográfia
Kvantumkommunikáció és 6G
Kvantumos szolgáltatások
Kvantuminternet és policy

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői:
Babics Emil, Magyar Telekom
Farkas Lóránt, Nokia Bell Labs
Imre Sándor, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Kovács Benedek, Ericsson Magyarország
Németh Edina, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
Szabó Áron, E-Group

Médiatechnológia az MI és 5G korában

14.00 - 15.30
Panorama terem

Szekcióvezető: Bordás Csaba, MediaKind

A hálózatok és ezen belül a hozzáférési sávszélességek fejlődése rég túl van azon a ponton, hogy jó, 4k minőségű tartalmak juttathatóak el a felhasználókhoz, akár a hozzáférési szolgáltató hozzájárulása nélkül is. Az 5G, mint minőségi és hatékonysági lépcső meglépésével mindez gazdaságosan is megtehető az új, elsősorban OTT tartalomterjesztési technológiákkal. Ez azt jelenti, hogy az OTT technológiák gazdaságosságban fel tudják venni a versenyt a hagyományos műsorszórással. Amellett, hogy az új tartalomterjesztés egyre több, kisebb-nagyobb vagy globális szolgáltató előtt nyitja meg a kapukat, a felhőalapú MI-vel felvértezett háttérrendszerek teljesen új előfizetői élményt nyújtanak a tartalmak felfedezésében, megjelenítésében, tárolásában, kezelésében a metaadatok mennyiségében és a testre szabott hirdetésekben. Mindez teljesen átírja a tartalomterjesztési piacot, amelyet mi ebben a szekcióban elsősorban technológiai szempontból vizsgálunk majd meg.

Absz

Bordás Csaba, MediaKind: A médiaplatformok múltja, jelene és jövője – Mi marad és mi változik a következő években

Sinka Sándor, Magyar Telekom TV Tribe: TV szolgáltatás a hajhullás elleni küzdelemben - Testreszabott hirdetések alkalmazása a TV szolgáltatások piacán

Nelson Francisco, MediaKind: The role of new codecs and AI in video processing evolution - A MI és az új kódolási eljárások szerepe a videófeldolgozás fejlődésében

Kávészünet

Verseny a gólyákkal – a mikrocellás telepítések és a torony vállalatok létrejötte

16.00 - 17.50
Mercure terem

Szekcióvezető: Jamrik Péter, Novofer

Az egyre nagyobb sávszélességet-, valamint magas megbízhatóságot igénylő infokommunikációs alkalmazások az újgenerációs mobil távközlés megteremtése során infrastrukturális szempontból is nagy változásokat hoz magával. Egyértelmű, hogy csak közös alapinfrastruktúra használat mellett kerül a ROI belátható időn belülre. Kérdés viszont, hogy csak a passzív, vagy éppen az aktív eszközök is a megosztás részét képezhetik-e, valamint az openRAN szerephez juthat-e. Kiemelten fontos a nem távközlési szegmens - tipikusan az áramszolgáltatók - meglévő és szükséges, vagy felhasználható passzív infrastruktúra halmazának (tornyok, oszlopok, föld alatti- és felszíni építmények, optikai hálózatok) és a villamosenergia ellátás szimbiózisa az innovatív távközlési megoldásokkal. Milyen műszaki megoldások, szabályozási- és szerződéses feltételek, tervezési-, engedélyezési-, valamint kivitelezési és üzemeltetési konstrukciók várhatóak Magyarországon? Sok százmilliárd forintos beruházások költséghatékony lebonyolítása és az innovatív mobil technológia sikere a kérdésekre adott válaszok tétje.

Absz

Földes Gábor, BME, NMHH: Nemzetgazdasági és üzleti modellek harmonizációjának gyakorlatai

Verebély Tibor, Vantage Towers: A toronypiac első évének tapasztalatai

Csaba Tamás, Telenor: Mobil hálózatfejlesztési trendek - small

Méhes Zoltán, MVM NET: Aktív, vagy csak passzív infrastruktúra

Gyimesi Gábor, E.On Hungária: Tegyük fel! Közös erővel! és Märcz László, ELMŰ: Települések kiscellás megoldásainak kihívásai

Strádl János, MAVIR: Nem félünk a nagyfeszültségtől!

Horváth Tibor, RayNet: Paradigmaváltás elkezdődött, Többszolgáltatós (MSPN) optikai hálózat az ELMÜ-nél

A távközlés jövője – a fejlődés kihívásai és lehetőségei
HTE Infokom Scientific Seminar

16.00 - 17.30
Panorama terem illetve ingyenesen követhető online
https://www.hte.hu/Infokom_Scientific_Seminar_Zoom
https://www.hte.hu/Infokom_Scientific_Seminar_YouTube

Szekcióvezető: Farkas Károly, NETvisor, BME, HTE

Az IEEE Hungary Section támogatásával, az Ericsson és a Nokia ipari partnerségében a HTE Infokom konferencia szárnyai alatt útjára indítjuk a tudományos szekciót, melynek keretében szeretnénk az adott évi HTE Diplomaterv- és szakdolgozat pályázat kategória nyerteseit bemutatni, majd egy tudományos szempontból is érdekes témát különböző szakterületi aspektusokból megvilágítani. A HTE Infokom 2021 konferencia tudományos szekciójának témája a vezetéknélküli távközlő hálózatok fejlődése és hatása a mindennapi életünkre. Az első előadás keretében Dr. Hanzó Lajos röviden felvázolja a kommunikáció és az érzékelés összefonódását és ennek várható alkalmazási területeit a jövő távközlő hálózataiban. Ezt követően Dr. Thomas Zwick áttekinti a nagysebességű vezetéknélküli kommunikáció megvalósításához szükséges technológiai és rendszerszintű koncepciókat, megoldásokat, végül pedig Dr. Rab Árpád nyújt betekintést a technológiai fejlődés és a digitális kultúra viszonyába és ezek mindennapi életünkre gyakorolt hatására.

Absz

Farkas Károly: HTE Diplomaterv- és szakdolgozat pályázat nyerteseinek bemutatása - kerekasztal
Almási Péter Béla MSc, Vajda Dániel László BSc, Kertész Dávid Richárd BProf, Papp Zsófia IEEE ComSoc különdíj

Absz

Hanzó Lajos, University of Southampton: Joint Sensing and Communication Design: Would this Become the 6G Killer Application?

Thomas Zwick, Karlsruhe Institute of Technology: Wireless 100Gb/s and Beyond: Technologies and System Concepts

Rab Árpád Szörény, Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzeti Közszolgálati Egyetem: Elmosódó valóságok

HTE Fekete László-díj átadás

17.50 - 18.50
Mercure terem

Maradi István, HTE: Díjátadás

A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület az ICT szakma jeles képviselőivel karöltve, a hazai távközlési és informatikai szegmens meghatározó szakembere, Fekete László emlékére hozta létre ezt a díjat. A kezdeményezés célja a friss generációk innovatív munkásságának elismerése, új ötletekre való ösztönzése.

Fekete László a magyar mobil távközlés egyik meghatározó fejlesztője volt több évtizeden keresztül. Korai halála arra ösztönözte pályatársait, hogy nevére egy innovációs díjat alapítsanak. Az alapítók a díjjal megemlékeznek Laci aktív tevékenységéről, és a jelen kor élő innovátorait ösztönzik arra, hogy pályázatukkal megmutassák, milyen sokan vannak, akik Laci szellemiségét követik. A pályázat kiírása szerinti legfontosabb feltétel, hogy az a szolgáltatás, amelyhez az innovációs tevékenység kapcsolódik, a pályázat beadásakor még aktív használatban legyen. De nem az innováció tárgyát értékeli a zsűri, hanem a fejlesztő tevékenységét: milyen szerepe volt az innováció elindításában? Mennyire volt komplex a feladat, és azzal hogyan birkózott meg? Példa lehet-e a pályázó tevékenysége az utána jövő generációnak, utat mutat-e a téren, hogy komplex feladatokat hogyan lehet jól menedzselni?

Az értékelő bizottság magját Dalos Ottó (Cisco), Gombár György (Avaya), Magyar Gábor (BME) és Maradi István (HTE) alkotják.

A díj beadási határideje október 1. volt. Hagyományaink szerint a díjat most, az őszi Infokom konferencián adjuk át.