Részletes program

Lent az előadások időbeosztásán túl megtalálhatóak az előadások

• absztraktjai (max 600 karakteres szöveges leírása az előadásnak *.rtf formátumban) , valamint
• prezentációi (*.pdf formátumban).

A program módosítás jogát fenntartjuk.

 2016. október 12. szerda

Magyar Gábor, Elnök, HTE

Szabó János, Vezérigazgató-helyettes,
Magyar Telekom
Lehet-e lokálisan válaszolni a globális kihívásokra a távközlésben?

Bartolits István, HTE, NMHH
Jól láttunk-e a jövőbe? - A HTE Infokom konferenciák története

Magyar Gábor, elnök, HTE

Infokommunikációs stratégiák és szakpolitikák - kerekasztal
  11.30 - 13.00 Agora terem / A szekció

Szekcióvezető: Huszty Gábor, HTE, Entel

A szekció kerekasztal beszélgetésében az ágazat meghatározó kormányzati szakemberei (BM, NFM, NHIT) ismertetik a kormányzat infokommunikációs szakpolitikájának aktuális kérdéseit. Az állami tulajdonban lévő legjelentősebb infokommunikációs cégek vezetői (AH, MVM NET, NISZ) mondják el álláspontjukat és ismertetik az időszerű kérdésekkel kapcsolatos elképzeléseiket, stratégiájuk fő elemeit. A legfontosabb érintett területek: DJP, SZIP, DNFP, NTG, 450 LTE, kormányzati informatika.

Állami hálózatok fejlesztése - kerekasztal
  14.30 - 16.00 - Agora terem  / A szekció

Szekcióvezető: Bancsics Ferenc, HTE, BM
Felvezető előadás: Huszty Csaba, Entel

Az elmúlt időszakban számos hálózatfejlesztés indult az állam érdekeltségében lévő szervezeteknél. Közcélúak és zárt célúak egyaránt.  NTG, EDR, GSM-R, Sulinet, Akadémia hálózat, 450, WIFI, néhány a programnevek közül,  NISZ, MVMNET, PRO-M, AH, MPVI, BM, NFM az érintett szervezetek köre a teljesség igénye nélkül. Mit történt eddig? Mi várható a következő években?  Milyen hálózattechnológiákat preferálnak az érintettek? Milyen társadalmi, közigazgatási, EU-s , IT fejlesztések, innovációs célok elérését támogatják ezen hálózatok?  Várható-e a rendszerek és/vagy a szervezetek összevonása? A szekció előadóitól, illetve a kerekasztal résztvevőitől e kérdésekre várjuk a választ.

Utazás 30M felett - a Szupergyors Internet Program - kerekasztal
  14.30 -16.00 - Forum terem / B szekció

Szekcióvezető: Debreceni Győző SZIP, KIFÜ

Itt a 30 mega, itt a Kánaán? Mit nevezhetünk ma jövőállónak az alaphálózatok tekintetében? Milyen hálózattechnológiákat preferál az EU és a kiírás? Mi a pályázat eredménye, hatása, mely technológiákkal történik meg hálózatfejlesztés ? Milyen várható ütemezésben valósulhat meg a fejlesztés? Mindenkinek kell a Net? A szekció előadóitól, illetve a kerekasztal résztvevőitől e kérdésekre várjuk a választ.

A szekcióban megszólaló előadók olyan folyamatban lévő vagy megvalósult projekteket mutatnak be amik valós tartalommal töltik meg a mára kissé elkopott "smart city" kifejezést. Az energetika, a közlekedés, a kommunikáció és az összekapcsolt szolgáltatások, a kulcselemei a fenntartható és okos városoknak. A szekció végén kiderül, hogy miként próbáljuk leküzdeni a saját magunk által emelt korlátainkat a fejlődés érdekében.

A korszerű hálózati technológiák szekció betekintést nyújt a hálózatbővítés, modernizálás, üzemeltetés, hibaelhárítás, megbízhatóság, szolgáltatásminőség valamint az átvitel- és mérésechnika területére. Ezek a területek szervesen kapcsolódnak a konferencia fő témaköreihez, azokat „keresztirányban" szövik át. Az új 5G, IoT, big data, okos város, felhő- és távorvoslás-rendszerek egyarànt korszerű és hatékony távfelügyeleti és mérési módszereket követelnek meg. Megelőző hibakeresés, automatikus erőforrásbiztosítás, tartalékolás, adatmentés, gyors szoftverfrissítés, korszerű átvitel- és méréstechnikai megoldások támogatják a jövő rendszereinek kiépülését és egyben növelik azok megbízhatóságát. A szekció előadói erre a rohamosan fejlődő területre hívják a résztvevőket.

Az infokommunikáció társadalmi hatásai
- kerekasztal -
  18.20 - 19.30 Agora terem / A szekció

Szekcióvezető: Oláh István, HTE

 A szekció előadásai és kerekasztal vitája az alábbi kérdésekre igyekeznek választ találni:

• Milyen műszaki eszközök alakították át eddig az emberiség mindennapi életét hasonlóan az IKT-hoz, és mik az alapvető eltérések az IKT hozta fejlődésben?
• Mennyire alakította át az IKT a társas családi viszonyt
• Hogyan változott meg a munkavégzés az infokom ököszisztémában, hogy alakult át a munkavégzés, lehet-e még értelmezni a munkaidőt?
• Milyen IKT  képességek szükségesek ahhoz, hogy az információs társadalom polgárai tudjunk lenni, mit gondolunk a tudatos megtagadókról, és azokról, akik nem tudatosan, de nem sajátítják el a szükséges képességeket?
• Hogyan nyílik a IKT tudás olló és hova vezethet ez ?
• Milyen oktatási rendszer, és képességfejlesztés szükséges az IKT társadalmában?

 2016. október 13. csütörtök

Szabályozás
  09.00 - 10.30 Agora terem / A szekció

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hatáskörébe tartozó szektorok rendkívül gyors fejődésen mennek keresztül, ösztönözve a szabályozást is a folyamatos fejlődésre annak érdekében, hogy célját hatékonyan betölthesse. Tekintettel arra, hogy az elektronikus hírközlési, a média és a postai szektorok is – igaz eltérő mértékben – uniós szinten kerülnek szabályozásra, ezért különösen fontosak a jövőnk szempontjából az Európai Unió ezen szektorokat érintő kezdeményezései. Az előadás éppen ezért kitér az új uniós kezdeményezések, szabályok hatásaira, melyek érintik vagy érinteni fogják a Hatóság hatáskörébe tartozó szektorok működését. A nyitóelőadás rövid összefoglalást ad az elektronikus hírközlési, postai és médiapiacokat érintő új kihívásokról.

A közlekedés fejlődésének egyik fő iránya a vezető nélküli járművek kifejlesztése. Ennek elengedhetetlen feltétele számos sikeres - járművön belüli, illetve a járműközlekedés környezetében megvalósuló – kutatás és innováció. A szekcióban ezekből a főként közvetlen ipari, gyártási alkalmazásokhoz kapcsolódó projektekből ismerhetünk meg néhány kiemelkedő eredményt, amelyek célja, hogy a járművet használók nagyobb biztonságban, gyorsabban, kényelmesebben utazhassanak és egyben számos olyan szolgáltatást tudjanak igénybe venni, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. Az előadások során megismerhetjük a legújabb adatgyűjtő és kommunikációs eszközöket és technológiákat, valamint adatfeldolgozási eljárásokat.

A SmartActive Squash egy olyan integrált sportanalitikai rendszer, melynek része egy okos eszközökkel (szenzorok, kamerák, mikrofonok, stb.) felszerelt sportpálya, egy nagyrészt vezeték nélküli hálózati kommunikációs infrastruktúra, egy a begyűjtött szenzor adatok valós időben történő feldolgozását és sportanalitikai elemzését biztosító, felhőben futó analitikai megoldás, és a játékosoknak, edzőknek visszacsatolt információk megjelenítésére kidolgozott különböző multimédia interfészek.

Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kapnak az ún. LPWAN (Low Power Wide Area Network) IoT megoldások, melyek segítségével szűkös energiatartalékokkal rendelkező szenzorok is képesek lehetnek távoli eszközökkel való közvetlen kommunikációra. Bár e megoldások csak alacsony átviteli sebességeket támogatnak, számos IoT alkalmazás esetén ez elegendő lehet. Az LPWAN technológiák alapvetően két csoportra oszthatók. Egyfelől vannak olyan megoldások (pl. LTE-M, NB-IoT) melyek engedélyköteles frekvenciasávokban, a cellás mobil rendszerek kiterjesztéseként működnek, ezeket Cellular IoT gyűjtőnévvel illetik. Másfelől megjelentek különböző, az engedélyhez nem kötött ISM sávokban működő, szabadalmakkal védett megoldások is, mint a LoRa vagy a Sigfox. A szekció célja ezeknek a technológiáknak, illetve a lehetséges alkalmazási területeiknek a bemutatása, összevetése.

Napjaink orvoslása elképzelhetetlen infokommunikációs megoldások alkalmazása nélkül. S nemcsak a szó szigorú értelemben vett gyógyítás, hanem az egészségmegőrzés és a megelőzés sem nélkülözheti az informatika által nyújtott lehetőségek kihasználását. Hogyan segítheti az informatika, az infokommunikáció ezeket a tevékenységeket, milyen közvetlen szükségletek kielégítésére kell törekednünk?
Bár nehéz fontossági sorrendet felállítani, első helyre annak a legutóbbi 20 évben felhalmozott hatalmas méretű  digitalizált információtömegnek a felhasználása kívánkozik, amely sok vonatkozásban ma még kibányászatlan, feltáratlan holt anyagként van jelen. Mind a tudományos kutatás, mind a stratégiai döntések meghozatala, mind a konkrét terápiás javaslatok jelentős támogatást kaphatnak a rejtett információk explicitté tétele által.
Második területként az orvoslás mindennapi gyakorlatában, valamint az oktatásban és továbbképzésben nélkülözhetetlen kollaboráció és vizualizáció informatikai támogatását kell megemlítenünk. Erre a virtuális valóság terei óriási lehetőségeket biztosítanak. Harmadikként az egészségügyi távfelügyeletet kell kiemelni. Az itt alkalmazott megoldások nemcsak azt teszik lehetővé, hogy a megszokott, biztonságot adó környezetben élhessenek (állandó) orvosi felügyeletet igénylő emberek, hanem költséghatékony módon biztosítják a terápiás eszközök jobb kihasználását.

Az elmúlt néhány évben a virtualizáció slágertéma lett az infokommunikációs világban. Minden jelentősebb szolgáltató egy potenciális költségcsökkentő megoldásként tekint rá, minden jelentős gyártó kínál virtualizált környezetbe ágyazott megoldásokat. Napjainkban már vannak gyakorlati tapasztalatok a felhő alapú megoldások üzemeltetéséről, a termékek fejlesztéséről. Ugyanakkor még az üzemben levő hálózatok jelentős részét a korábbi technológiák támogatják, a felhő alapú megoldásokra való áttérés a jelenben és a közeljövőben, a szemünk előtt fog zajlani. A szekció előadói a szolgáltatói és gyártói oldalról ismertetik a lehetőségeket, a kezdeti tapasztalatokat és a jövőbeli kilátásokat.

Az új rádiótávközlési technológiák nemcsak új kommunikációs rendszereket, hálózatokat eredményeztek, hanem gyökeresen átalakították a szolgáltatásokat, a felhasználói lehetőségeket. Mindez az új rendszertervezési, hálózatépítési metodikák mellett egy teljesen más szabályozási- és piaci környezetet is igényelt, illetve jelentett. Hogyan birkóztak meg ezzel itthon a közcélú-, különcélú- és zártcélú hálózatok vonatkozásában az igazgatás, a tervezők, a beruházók, a kivitelezők és az  üzemeltetők képviselői? Milyen lehetőségek adódnak a hazai fejlesztők, gyártók és felhasználók, alkalmazók részére? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk a rádiótávközlési szekció keretében.

A HTE Ifjúsági Tanácsa a HTE saját belföldi konferenciáin idén már harmadízben szervez Diákszekciót, melynek célja, hogy az érdeklődő, kiemelkedő BSc/MSc és elsőéves PhD hallgatók lehetőséget kapjanak egy, a szakma krémje által látogatott konferencián való bemutatkozásra és fejleszthessék előadói képességeiket, szakmai kapcsolatokat építsenek, megismerjék őket és meghallgathassák a tématerület előadásait.

Egyre több és részletesebb információval rendelkezünk szervezetünk működéséről és igyekszünk olyan dolgokat is digitális formában tartósan tárolni, amelyekre korábban nem volt lehetőség: infrastrukturális eszközök logjai, szenzoros adatok, kulturális és fogyasztói preferenciák, intézményi és társas kapcsolatok, lokáció, ízlés, politikai és erkölcsi normák, élethelyzetek. Ezen adatok gyakran nem hagyományos, strukturált formában állnak rendelkezésre, önmagukban gyakran nehezen értelmezhető belső tartalommal rendelkeznek. Üzleti értékük akkor mutatkozik meg igazán, amikor összeköthetővé válnak egy szervezet működése során keletkező hagyományos, strukturált adatokkal. A Big Data paradigmaváltás lényege abban áll, hogy a történelmi reprezentatív sokaságon végzett ok-okozati adatkezelést/elemzést az adatok teljességéből kinyert közös minták beazonosítása és a minták közti korrelációk koncepciója egészíti ki. Mindezt úgy, hogy az így beazonosított korrelációk üzleti vetületeit értelmezzük és használjuk akár anélkül, hogy az okokat kiderítenénk. Ezzel váratlan szinergiahatások szabadíthatók fel. A szekcióban e lehetőségeket kívánjuk bemutatni. 

Az elmúlt huszonöt év alapvetően változtatta meg az infokommunikáció képét. Különösen igaz ez hazánkra, ahol nem csak a világ változásait kellett követni, hanem előbb fel kellett zárkóznunk a startvonalra. Ebben a szekcióban olyan szakemberek „mesélnek", akik szakterületünket aktívan formálták, formálják. A színes történetek szórakoztatóak lesznek, de mindig lesz bennük tanulság is, amit ha meghallgatunk, meghallunk és alkalmazunk a jelenre és a jövőre, elkerülhetünk csapdahelyzeteket és még sikeresebbek lehetünk.

2016. október 14. péntek

Föld, víz, levegő, világűr – a hadviselés négy klasszikus színtere. Kibertér – az ötödik, új hadszíntér. Ennek jelentőségét talán még nem is igazán értettük meg társadalmi szinten.  Húsz év alatt olyan szinten függővé vált társadalmunk és gazdaságunk az infokommunikációtól, hogy egy összetett, célzott támadás komolyabb károkat okozna egy ország életében, mint egy fegyveres beavatkozás. Nem véletlen, hogy napjaink minden fegyveres konfliktusát valamilyen információs hadviselési cselekmény is kiegészíti. A szekció előadásai ennek a területnek a részleteibe, érdekességeibe vonja be a hallgatót, rámutatva a XXI. század egyik legkomolyabb nemzetbiztonsági fenyegetésére.

Tanka László, BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság: Az ember, mint a leggyengébb láncszem

Az előttünk álló évtizedben forradalmian új infokommunikációs megoldások bevezetése várható a kvantum mechanikai elvek alkalmazásának és a kognitív tudománnyal való összefonódásnak köszönhetően. A konferencia záró szekciójának előadásai nem csak e két markánsan új irány adta fantasztikus lehetőségekre világítanak rá, hanem bemutatnak olyan gyakorlati alkalmazásokat is, amelyek már igazolják eredményességüket. Ígéretes és a mérnöki gyakorlatba is már átültetett terület a kvantum kulcsszétosztás, amely a titkosítás területén hoz áttörést. Az emberi agy kognitív funkcióinak kiterjesztése, mesterséges kognitív képességekkel való kiegészítése az ember és az infokommunikáció kapcsolatában hoz gyökeres változást.