Az idei évben egy olyan magyar eseménnyel kezdjük a sorozatunkat, ami elsőre talán nem tűnik olyan nagy horderejűnek, mégis alapvető fordulatot hozott a televíziózás technikai történetében. Évtizedeken keresztül nem került napvilágra, hogy a katódsugaras képcsöves vevőkészülék igazi feltalálója Tihanyi Kálmán, de azóta már kiderült ennek a fordulatos történetnek a legtöbb részlete. Ebben elévülhetetlen érdemei vannak lányának, Tihanyi Glass Katalinnak. Most a történet első láncszemét, a Radioskop feltalálását és a szabadalom benyújtását ünnepeljük az esemény 100 éves születésnapja alkalmából.

Ha megkérdezzük az átlagembereket, hogy mikorra teszik a televíziózás első eredményeit, a „nem is tudom” mellett a legtöbben az 1936-os berlini Olimpia közvetítését említik. Azt még sejtik, hogy ennek azért voltak előzményei, de azt kevesen tudják, hogy 1925-ben már élő bemutatók is történtek – igaz, akkor még a mechanikus képbontást használó televíziós próbálkozások korát éltük.

Ez alkalommal egy kerek százéves születésnapot ünnepelhetünk meg, Jack St. Clair Kilby 1923-ban ezen a napon született egy kis amerikai városban, hogy aztán innen elindulva egészen a fizikai Nobel-díjig vezessen az útja. A díjátadáson úgy vezették fel, mint a modern digitális világ megteremtőjét, mégis sokan nem ismerik a nevét. A mostani megemlékezésben megismerhetjük életútját, találmányait és átélhetjük egy újabb Nobel-díj megszületésének a történetét.

Nem sokan ismerik William David Coolidge nevét, pedig hosszú időn keresztül nap mint nap használtuk és sok helyen még ma is használjuk a találmányát, a volframszálas izzót, ami végre hosszabb élettartamúvá tette a korábbi kezdetleges izzókat. Ugyancsak kevesen tudják, hogy az ő találmánya a hatékony és egészségre sokkal kevésbé káros, forrókatódos röntgencső kifejlesztése. Előremutató találmányait az elektroncsövek továbbfejlesztésében is felhasználták, neve mégis homályban maradt. Az amerikai feltaláló 150 éves születésnapja alkalmából ezt a hiányt igyekszünk némileg enyhíteni életútjának az ismertetésével és a találmányai létrejöttének a bemutatásával.

Ha ez a név nem mond semmit az Olvasónak, akkor nem kell elszégyellenie magát, egy fiatalon elhunyt és eléggé háttérbe szorult feltalálóról van szó. A 34 éves korában eltávozott, autodidakta fizikus osztrák feltaláló céltudatosan igyekezett megoldást találni a telefonjelek erősítésére és végül a találmánya az első folyamatos rádiófrekvenciát kibocsátani képes eszköz megvalósításához vezetett. A 145 éves születésnapi megemlékezés okán ismerkedjünk meg életével és rövid, de előremutató munkásságával.