1865. május 17-én írta alá húsz európai ország képviselője azt a dokumentumot Párizsban, mely a Nemzetközi Távíró Egyezmény létrehozása mellett megalapította az ITU-t, ami akkor még az International Telegraph Union rövidítése volt. A 150 éves évforduló tiszteletére most ennek az előzményeit elevenítjük fel.

A történet egy sokat utazó festőművésszel kezdődött. Az amerikai művészt – akinek a nevét hiába is keressük a művészeti albumokban – Samuel Morse-nak hívták és az 1830-as években áthajózott Európába, hogy mélyebben megismerkedjen a kontinens festészetével. A hosszadalmas hajóúton azonban megismerkedett valakivel, aki az elektromágnesről tartott neki hosszadalmas előadásokat. Ekkor született meg a fejében, hogy miként lehetne nagy távolságokra jeleket továbbítani és ettől kezdve, szakítva a festészettel, a távíró megvalósítása foglalkoztatta. 1837-ben nyújtotta be szabadalmát, melyben már az azóta Morse-jelekként ismertetett jelrendszert is leírta a berendezéssel együtt. Hosszú tökéletesítési munka után 1844. május 27-én indult el az első üzemszerű távíróvonal Washington és Baltimore között.

Ezzel kezdetét vette az elektromos alapú távközlés, s közel húsz év alatt sok országban már egész hálózatok születtek a nagyvárosok közötti táviratozásra. Ugyanakkor komoly problémát jelentettek az országhatárok, az eltérő rendszerű távíróhálózatok miatt ugyanis nem lehetett ezeket összekapcsolni. Néhány ország kétoldalú egyezményt írt alá a szomszédaival a probléma megoldására, azonban az igazi megoldást egy egységesített rendszer bevezetése oldhatta csak meg. Erre jöttek össze 20 ország igazgatási szakemberei, 1865 márciusában Párizsban, hogy ezt az egységes rendszert kidolgozzák. Az ülésszak végül május közepéig elhúzódott, ekkor azonban ünnepélyes keretek között aláírták az International Telegraph Convention című dokumentumot, s egyben ennek a további kezelésére megalakították az International Telegraph Union-t, az ITU-t.

Ennek az egyezménynek Magyarország is aláírója volt, de nem egészen saját jogán. 1865-ben – még két évvel a kiegyezés előtt – a Magyar Királyság a Habsburg Birodalom része volt, akárcsak a Cseh Királyság. Az egyezményt I. Ferenc József nevében egy osztrák diplomata, Richard von Metternich-Winneburg írta alá, aki akkoriban a Habsburg Birodalom francia nagykövete volt. Akinek a név ismerős, nem téved. Richard annak a Klemenz Metternichnek a kilencedik gyermeke volt, akit 1848-ban a bécsi forradalmi tömeg lemondatott.

Az ITU az 1865-ös megalakulása után még sokáig csak a távíróval foglalkozott, s bár Alexander Graham Bell már 1876-ban feltalálta a telefont, csak az 1903-as Egyezményben jelenik meg a távíró mellett a telefon is – mindössze néhány mondat erejéig. Az ITU rövidítésben pedig csak 1932-ben változott meg a „T" betű rövidítése és ettől kezdve hívják International Telecommunication Union-nak.

dr. Bartolits István