Az Elnökség január 14-én tartotta az első – természetesen online – ülését és mindjárt több nagyobb lélegzetű témával kezdte az évet. Az első napirendi pontban az ISZB elnöke számolt be a Bizottság tevékenységéről és adott javaslatokat az ISZB munkájának a további lehetőségeit illetően. A második napirendi pontban az Infocommunications Journal főszerkesztője tartotta meg éves beszámolóját. A harmadik napirendi pont az előzőhöz kapcsolódóan a főszerkesztő kinevezése volt 2021-re vonatkozóan. A negyedik napirendi pontban a nagyobb árbevételt hozó lehetőségek áttekintése került ismét megvitatásra. Az ötödik napirendi pont a 2020-as év pénzügyi eredményeivel foglalkozott, most még csak az előzetes számok ismeretében. A következő pontban az Alapszabály módosítás előkészítése indult meg az ülésen. A hetedik pontban az Elnökségi ülések időpontját rögzítette az ülés egész évre vonatkozóan. A nyolcadik napirendi pontban pedig az éves ülésterv tartalmi véglegesítése történt meg. Végezetül az Egyebek napirendi pontban a HTE stratégiájának a kidolgozása vetődött fel, mint feladat.

Az első napirendi pontban az ISZB elnöke, Frischmann Gábor számolt be az Infokommunikációs Szakértő Bizottság előző évi munkájáról. Ebben az elnök bemutatta az elvégzett tevékenységet, melynek során véleményezték a HTE számára megküldött dokumentumokat. Másrészt – látva, hogy sok tervezetet viszont nem kap meg a HTE – javasolta, hogy az ISZB proaktív módon is fogalmazzon meg javaslatokat, véleményeket az elérhető tervezetekhez akkor is, ha arra a HTE nem kap felkérést. Véleménye szerint erre a segítségre a törvényalkotóknak is, a rendeleteket, stratégiai dokumentumokat kidolgozó szervezeteknek is szükségük lenne, mert a HTE szakmai kapacitása kellően nagy, és több ilyen feladatban is hathatós segítséget tudna nyújtani.

A HTE elnöke, Vágujhelyi Ferenc megerősítette, hogy pl. az EU együttműködésekben sok témára nincs vagy csak nagyon szűkösen van erőforrás, és azt látja, hogy több kérdésben is azok a tagállamok tudnak aktívak lenni, ahol a HTE-hez hasonló szakmai szervezetek segítik ezt a munkát. Itt tehát szerinte komoly segítséget tudna a HTE felajánlani. A HTE főtitkára, Maradi István pedig azt kérte, hogy egy leendő HTE startégiába ezek az elemek épüljenek be. Egyben kérte az ISZB-t, hogy határozza meg, mi lenne az a 2-3 legfontosabb téma, amivel a HTE-nek érdemes foglalkoznia, s ebből mit tud az ISZB felvállalni. Magyar Gábor ehhez még annyit tett hozzá, hogy itt két dologról is szó van: az ISZB a szakértői véleményalkotás terepe, de a szélesebb projektekben – akkor is, ha az szabályozási jellegű – a HTE kereteit érdemes kihasználni, hiszen itt a HTE tagjaira is lehet számítani. A proaktív felvetéssel viszont teljesen egyetértett.

Az Elnökség a beszámolót elfogadta, Frischmann Gábor pedig jelezte, hogy a legfontosabb témákkal és az ISZB vállalásával néhány héten belül jelentkezni fog.

A második napirendi pontban az Infocommunications Journal főszerkesztője, Varga Pál számolt be az Elnökségnek. Ebben a folyóirat negyedéves megjelenése mellett beszámolt az elérendő célokról és a középtávú tervekről is. Ebben elhangzott, hogy fontos a megfelelő impact factor elérése, a presztizs-növelés, amit minőségi cikkekkel lehet elérni, amihez többlépcsős, szigorúbb birálat szükséges. Középtávon az open access lehetőségekkel (amikor a szerzők fizetnek a cikkek megjelenéséért) és más szervezetekkel való együttműködéssel lehet újabb eredményeket elérni.

A beszámoló után az Elnökség élénk vitát folytatott a közeljövő lehetőségeiről. Kis Gergely alelnök felvetette a szerzők számára csomagok kialakítását, mert lehet, hogy valakinek fontos a gyors megjelenés. Magyar Gábor ugyanakkor a predátor folyóirat veszélyére hívta fel a figyelmet. Ezt el kell kerülni. Hilt Attila felvetette, hogy a bírálók nincsenek ösztönözve, ezen változtatni kellene. Végezetül Maradi István főtitkár megköszönte a beszámolót, majd szavazásra tette fel a kérdést. Az Elnökség egyhangúan elfogadta az éves beszámolót.

A harmadik napirendi pont az előző pont folytatása volt, azonban már Varga Pál jelenléte nélkül. A Tudományos bizottság elnöke, Farkas Károly előterjesztette, hogy 2021-ben is Varga Pált javasolja a folyóirat főszerkesztőjének. Az Elnökség megszavazta az előterjesztést, s ennek megfelelően megbízta a HTE titkárságát a szerződés megkötésére.

A két nagyobb lélegzetű napirend után egy súlyában nem kisebb, de most már havonta megvitatott napirendi pont, a nagyobb árbevételt hozó lehetőségek áttekintése következett, ahol ez alkalommal Maradi István főtitkár és Kis Gergely alelnök volt az előterjesztő. Itt előrelépés történt az NMHH-val történő együttműködés kérdésében, lezajlott az egyeztetés az NMHH-val, ahová egy hosszú listát vitt a HTE tárgyaló csapata arra vonatkozóan, hogy miben tud segítséget adni. Ez az együttműködés akár már az idei évben is meg tud indulni egyes témákban és jövőre tud kiteljesedni.

Maradi István a 3G kivezetésének a témaköréről adott tájékoztatást, itt is történtek előkészítő lépések. Felmerült az érzékenyítő konferenciák megtartása ebben a témakörben, és szakértői munkára is ajánlkozott a HTE. Megindult a kapcsolatkeresés a HÉT felé is ebben a témában, azaz halad a téma a maga útján.

A következő napirendi pont a 2020-as beszámoló készítésével és az elmúlt év előzetes pénzügyi sarokszámaival foglalkozott Nagy Péter operatív igazgatónak és Szűcs Miklós, a Gazdasági Bizottság elnökének az előterjesztésében. Nagy Péter beszámolt arról, hogy várhatóan az áprilisi Elnökségi ülésre tud végleges anyagot hozni, mert az ellenőrző bizottság is, a felügyelő bizottság is március hónapban tudja tárgyalni a mérlegadatokat. A jelenlegi előzetes számok alapján a HTE és a HTEnet együttesen pozitív eredményt fog elérni a 2020-as év viszonylatában. Ezek a számok azonban még a beérkező számlák és egyéb pénzügyi mozgások következtében még változhatnak.

Az Alapszabály módosításának az előkészítésével folytatta a munkáját az Elnökség. Nagy Péter elmondta, hogy két dolog indokolja az Alapszabály módosítását. Az egyik dolog, hogy az Alapszabály jelenleg tartalmazza az elnök és a főtitkár nevét és lakcímét, mert ezt annak idején így írta elő a jogszabály. Mivel a Közgyűlés most új elnököt és főtitkárt választott, ezért az Alapszabályt meg kell változtatni 2021. február 25-ig, de erre csak a Közgyűlés adhat felhatalmazást, ezért mindenképpen kell egy rendkívüli online Közgyűlés, amire február 18-át javasolta, mint időpontot. A másik célszerű módosítás az lenne, hogy online Közgyűlés tartására a rendkívüli jogrend megszűnte után is legyen lehetőség, mert ez rugalmasabbá tenné a HTE működését ilyen esetekben. Az utóbbi módosítást a májusi Közgyűlésre gondolta előkészíteni és kérte az Elnökséget, hogy ha van még módosításra vonatkozó javaslatuk, akkor azt tegyék meg a következő napokban.

Az Elnökség a február 18-i dátumot elfogadta a rendkívüli Közgyűlés megtartására.

A hetedik napirendi pontban Hrucsár Mária főtitkárhelyettes ismertette a 2021. év Elnökségi üléseinek a tervezett időpontját, és döntött arról is, hogy június végén legyen egy hosszabb időtartamú fél- vagy egésznapos HTE ülés is.

Szintén a főtitkárhelyettes volt az előterjesztő a következő napirendi pontban is, amikor az éves ülésrend tartalmi pontjait mutatta be, amibe már beépültek a január első napjaiban érkezett módosító, kiegészítő javaslatok. Az elnökség – néhány apróbb kiegészítés után – az éves ülésrendet elfogadta.

Végezetül az Egyebek napirendi pontban Maradi István főtitkár az új elnökség stratégiájának az elkészítését vette napirendre. A HTE elnöke, Vágujhelyi Ferenc szerint érdemes ezt a munkát felosztani, ehhez pedig először egy sorvezető kell, célszerűen egy tartalomjegyzék formájában. Maradi István vállalta, hogy a januári elnök-főtitkári értekezletre készít egy tervezetet, és majd aszerint lehet haladni a továbbiakban.