Az Elnökség március 4-én megtartott ülése sok tartalmi kérdést tárgyalt meg, s több napirendi pontja is a jövőképpel foglalkozott. Az ülés most is online módon bonyolódott, de ez már semmiféle különlegességet nem jelent a résztvevők számára. Sajnos még sokáig kell ezen a módon szervezni a találkozókat a HTE-n belül is és minden más területen úgyszintén. Az első napirendi pontban a 2021-es árbevételt érintő lehetőségek valósággá váltása volt a középpontban. A második napirendi pont már a Közgyűlés előterjesztéseit készítette elő. A harmadik pontban a beérkezett díjjavaslatok ismertetése volt a téma. A következő napirendi pontban már egy fajsúlyosabb téma, a HTE Infokom 2021 előkészítéséről tárgyalt az Elnökség. A Fekete László-díj 2021-es helyzetképét hallgatták meg az ülés résztvevői az ötödik pontban. Ez után három, stratégiailag is fontos előterjesztés következett. A hatodik pontban a tagságfejlesztés, a hetedik pontban a szakmai közösségek pályázat volt a középpontban. A nyolcadik napirendi pont pedig az új vezetőség stratégiájának az első tervezetét vitatta meg, mert ez kiemelt jelentőségű témája az idei első félévnek. A hosszú, feladataiban is nehéz ülés végére az Egyebek napirendi pont most üresen maradt, igaz ekkorra az óra mutatói is jócskán előre szaladtak.

Maradi István indította az első napirendi pontot a HTE pénzügyi státuszára vonatkozó ütemezéssel. E szerint a 2020-as év zárásáról a májusi ülésen, a 2021-es pénzügyi számok áttekintéséről pedig az áprilisi elnökségin lesz szó. A továbbiakban áttért az árbevételt hozó lehetőségekkel kapcsolatos beszámolóra. A HTE tárgyalásokat folytatott az NMHH-val egy őszi közös konferencia megszervezéséről, melynek a középpontjában a „Netre fel” kampány szakmai támogatása állna, különös tekintettel a 3G rendszer nyugállományba küldésének a témájára. Itt látszanak olyan feladatok, melyekben a HTE szakembergárdája értékes munkát tud végezni, ráadásul előremutató témában. A HTE elnöke lehetőséget lát a blokklánc technológiával kapcsolatos teendők felkarolásában is, erről részletesen beszámolt az Elnökségnek. Fontos lenne ezeknek a témáknak a HTE-be való behozatala, mert így a szakemberek is azon tudnának dolgozni, amihez amúgy is kevés a bevethető erőforrás, s egyben a HTE eredményeit is emelni lehetne, ami a járvány erőteljesen negatív hatásai miatt most kiemelten fontos.

Szinte kis pihenőt jelentett a második napirendi pont, ahol a Közgyűlés előkészítését kezdte meg az Elnökség. A HTE főtitkára a tiszteletbeli szenátorok kinevezése ügyében megállapította, hogy idén senkinek nem jár le a mandátuma, így nincs szükség az esetleges megújításokon gondolkodni.

A harmadik napirendi pontban Bartolits István a Díjbizottság nevében tartott előterjesztést. Ebben egyrészt összefoglalta az 1990-óta betartott díjbizottsági alapelveket, melyeket még az első díjbizottsági elnök, Ambrózy András fektetett le. Ezek után ismertette a beérkezett javaslatokat, melyek öt szakmai közösségtől és négy tagunktól, illetve a központi rendezvényekre rálátó Nagy Péter operatív igazgatótól érkeztek be. Bartolits István megállapította, hogy most arányosabb elosztásban érkeztek a javaslatok, mint a korábbi években. Az ismertetés után felkérte az Elnökség tagjait, hogy jelezzék a következő pár napban, ha úgy érzik, van még jutalmazásra érdemes tagtársunk, aki kimaradt a listáról, majd március 15-e után már a három tagú Díjbizottság dönteni fog a beterjesztésekről Maradi István Díjbizottsági elnök vezetésével. A végső döntést az áprilisi Elnökségi ülésre fogják beterjeszteni.

Rázósabb, de annál érdekesebb témával folytatódott az ülés a negyedik napirendi pontban, amikor is a HTE Infokom 2021 konferencia helyzetéről tárgyalt a testület. Bár senki sem lát a jövőbe, de Maradi István tájékoztatta az Elnökséget, hogy idén valós térben megtartott hibrid konferenciára készül a HTE. Nyitott még a Programbizottság elnökségi pozíciója, amit idén Szűcs Miklós – bár részt fog venni a program szervezésében, - nem tud felvállalni. Nagy Péter arról is tájékoztatást adott, hogy még nincs végleges időpontja a konferenciának, de leginkább a november első-második hete jöhet számításba.

Az ötödik pontban ismét Maradi István főtitkár volt az előterjesztő, aki elmondta, hogy idén is lesz Fekete László-díj, a támogatók nagy része ugyanis vállalja a támogatást. Idén már egy korábban kipróbált profi csapatra, a SchisCom PR csapatára bízzák a díj kommunikációját, amit Kiss Zsuzska vezet majd. Így több online és hagyományos média bevonása lesz lehetséges, ami talán javítja a költséghatékonyságot és szélesebb közönséget fog elérni.

Örökzöld, de ritkán virágzó téma következett a hatodik pontban, a tagságfejlesztés témáját Soós István, a témáért felelős elnökségi tag terjesztette elő. Soós egy alapos helyzetjelentést adott arról, hol tart a HTE a tagság összetételében. Megállapította, hogy a tagok koreloszlása tekintetében a 60 éves vonal alatt minden korosztályban aránycsökkenés volt. A 40-70 év közötti korosztály képezi a HTE stabil bázisát, de erősíteni kellene a fiatalabb korosztályban, amihez a motivációs célokat kellene erősíteni. Az is érdekes tény, hogy az egyéni tagság közel harmada az elmúlt tíz évben lépett be a HTE-be, ami viszont azt is jelzi, hogy a lemorzsolódás magasabb volt, mint ami az elmúlt évek létszámcsökkenéséből következik. A kollektív tagság mennyiségileg nem sokat változott, de itt is erős volt a fluktuáció, a jelenlegi kollektív tagság fele szintén az elmúlt 10 évben lett tag.

Az összefoglalójában Soós levonta a következtetéseket. Eszerint jó lenne megfordítani az öregedő tagsági trendet, viszont az pozitívum, hogy a tagság 30 %-a az utóbbi tíz évben lépett be, ez egy jó bázis lehet. Erősíteni kell a tagok megtartását is, ehhez azonban tartalmi változások kellenek. Megfontolandó a tagok és a nem tagok között markánsabb különbséget tenni, hogy legyen értéke a tagságnak. A következőkben a tagok véleményét szeretné jobban megismerni, hogy stratégiai lépéseket is meg lehessen fogalmazni.

A hetedik napirendi pontban Darabos Zoltán, a szakmai közösségekért felelős elnökségi tag terjesztette elő a szakmai közösségek pályázatának az eredményét. Ennek keretében elmondta azt is, hogy mindössze egy közösség nem adott be éves beszámolót, ami igen jó eredmény. Pályázatot is jóval több szakmai közösség adott be, ami azt mutatja, hogy jó célokat sikerült megfogalmazni. A három tagú bíráló bizottság egymástól függetlenül tekintette át a pályázati anyagokat és alakította ki a véleményét, ennek összegzésével jött létre a jelenlegi végeredmény. Ennek a következtében az online modulban 40 ezer forint túllépés, a reality és virtuális modulban 100 ezer forint túllépés alakult ki annak ellenére, hogy kényszerűen igen erőteljesen visszavágták a bírálók a benyújtott igényeket. A túllépés fedezésére az eseti keretből képeznek tartalékot, melynek felhasználását az év utolsó negyedévében felülvizsgálják.  Mindezek elfogadásához az Elnökség jóváhagyását kérte Darabos Zoltán. Az Elnökség egyhangúan, vita nélkül elfogadta a javaslatot.

Felmerült meg, hogy a szakmai közösségek benyújtott dokumentumai mennyire legyenek publikusak. Nagy Péter szerint a dokumentumokat érdemes lenne a szakmai közösségek vezetői számára átláthatóvá tenni, erről Darabos Zoltán szakosztályvezetői ülésen tájékoztatja a szakmai közösségek vezetőit. Az Elnökség azt fogadta el végső döntésként, hogy aki nem szeretné a dokumentumait megosztani a többiekkel, az ezt jelezze.

A téma feletti intenzív vitában Nagy Péter jelezte, hogy négy közösség nagyobb pályázati összeget kap, mint amennyi tagdíj a közösségből bejön. A HTE elnöke szerint viszont a szakmai színvonalat is figyelembe kell venni. Darabos felvetette azt is, hogy ha egy szakmai közösség szponzori pénzt szerez a HTE-nek, akkor annak a nagy része legyen visszaforgatva a szakmai közösséghez. Ehhez kidolgoz egy javaslattervezetet, amit először az Elnökség vitat meg.

Az előző napirendi pont vége már félig átvezetett a következő napirendi pont, az új vezetés stratégiai tervezete első változatának a bemutatásához. Ebben kifejtette, hogy valójában egy olyan igazodópontként képzeli el a stratégiát, ami megmondja, hová szeretnénk eljutni, min szeretnénk változtatni, mit ígérünk és mit tudunk megcsinálni. Azt is fontosnak tartotta, hogy a stratégia fókuszpontjainak legyenek felelősei.

Az elmondottak élénk vitát váltottak ki az Elnökségből és sok gondolat merült fel közben, amiket érdemes megfontolni. Előkerült az elitista kontra populista HTE témaköre, a kétszintű tagság kialakításának a kérdése, a szakosztály elnevezés megváltoztatása és sok hasonló gondolat. A vitát végül azzal zárta le Maradi István, hogy az általa felvetett 6 akciópont tekintetében szavazást kért az Elnökségtől, s miután ezek elfogadásra kerültek, sikerült hozzájuk felelősöket is rendelni az Elnökségből. A hat akciópont a költségvetés biztosítását, a szakosztályok aktiválását, a kétszintű tagsági modell kialakítását, a top 60 tagvállalat végiglátogatását, a résztvevői létszámokra fókuszálást és néhány szakmai téma felkarolását teszi a következő időszak középpontjába a jelenlegi tervezet szerint.

Az igen előrehaladott idő és több elnökségi tag következő online megbeszélésének a kezdete miatt az Egyebek napirendi pont most is üresen maradt, de így is elég sok mindent sikerült megtárgyalni a hosszúra nyúlt ülésen.