A decemberi ülés általában csak néhány rövidebb napirendi pontot szokott tartalmazni, de idén – mivel a novemberi ülés időpontjában az Elnökség stratégiai megbeszélést tartott – az év végi meghívó is sok napirendet tartalmazott. Az első napirendi pontban az Infocommunication Journal főszerkesztője tartott beszámolót. A második pontban a főszerkesztő mandátumának a meghosszabbítása volt a napirenden. A harmadik napirendi pontban a HTE Infokom 2022 konferencia eredményeinek, tanulságainak a megvitatása került a középpontba. A következő pontban a HTE pénzügyi státusza és a folyamatban lévő árbevételi tevékenységek áttekintése történt meg. Az ötödik napirendi pontban a 2022-es várható pénzügyi eredmények és a 2023-as költségvetés megtárgyalása volt a kitűzött téma. A hatodik pontban összefoglaló beszámoló hangzott el a szakmai közösségek éves munkájáról. Ehhez csatlakozott a hetedik pont, ahol már a szakmai közösségek számára kiírandó 2023-as pályázat kiírását vitatta meg az Elnökség. Fontos feladatként jelent meg a nyolcadik napirendi pontban a 2023-as tisztújítás előkészítése. A kilencedik pontban a főtitkár-helyettes ismertette a főtitkárral folytatott egyeztetés eredményét, amire amiatt kellett sort keríteni, mert a főtitkár – egyéb tevékenységeinek a megnövekedett volta miatt – mandátuma hátralévő részében a háttérbe vonul. Végezetül az Egyebek napirendi pontban a 2023-as HTE Diplomaterv és szakdolgozat pályázat kiírása, a 2022-es pályázat díjak átadásának a módja, a BME-Pannon-HTE NetSkills Challenge 2022 országos tanulmányi verseny, a 2023-as munkarend kialakítása, az ISZB éves beszámolója, a HTE GPPR szabályzatának a státusza és egy 2023-as HTE-NMHH-EIVOK rendezvény megrendezése volt a téma.

Az első napirendi pontban Varga Pál, az Infocommunications Journal főszerkesztője tartotta meg éves beszámolóját. Elmondta, hogy a 2018-ban kezdett főszerkesztői tevékenysége alatt a benyújtott cikkek száma exponenciálisan növekedett. A 2022-es második szám már több mint 100 oldalas, az őszi harmadik szám pedig 10 cikkel 82 oldalas lett. A nyomdakész állapotban lévő negyedik számban pedig 11 elfogadott cikk fog megjelenni. A 2023-as számokról elmondta, hogy két speciális szám fog megjelenni, de már az első számhoz is 8 potenciális cikk áll sorban. Megnövekedett tehát az érdeklődés, de ennek veszélye is van: a túl sok cikk csökkentheti az impakt faktort, ami nem lenne jó. Ügyelni kell tehát a magas színvonalra.

Jelentős változás volt 2022-ben, hogy sikerült áttérni az Open Journal Systems-re, ami egy teljesen professzionális, de ingyenes folyóiratkezelő rendszer, ami automatikusan indexelteti a cikket a Google közreműködésével. Átlagosan 3 bíráló vizsgálja a benyújtott kéziratokat, a speciális számok esetén pedig 2 bíráló van annak ellenére, hogy ezek már átestek egy minőségi rostán. Ezzel meg lehet tartani a magas minőséget, viszont kezdenek kifogyni a bírálók. Nőnek a különböző statisztikai számai is a folyóiratnak, úgy néz ki az év végével már 1 fölé nő az impakt faktor. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy ez hatalmas leterheltséget jelent, van már ugyan két főszerkesztő-helyettes, Bacsárdi László és Vida Rolland, de már hárman is nagyon küzdenek a feladatokkal. Éppen ezért javasolta, hogy legyenek bevonva további főszerkesztő-helyettesek „chapter editor” jelleggel, akik téma szerint tudnak további bírálókat bevonzani, illetve tovább lehet osztani a feladatokat. Jó eséllyel lehet újra tutorialt is megjelentetni, Hanzó Lajost már sikerült ehhez szerzőként megnyerni. Középtávon új Open Access lehetőségeket javasolt, ahol a „szerzők fizetnek” elv valósulna meg, mint sok más nívósabb folyóirat esetében.

Az Elnökség hosszú vitát folytatott a beszámoló után, nagyszerű eredménynek tartották az elérteket és a vita elsősorban a problémák megoldására irányult. Így szóba került a finanszírozás lehetőségeinek a kérdése, az utánkövetés, a bírálók számának a növelésére vonatkozó javaslatok, az esetleges bírálói dotálás kérdése. A bírálókkal kapcsolatban Varga Pál a tapasztalatai alapján azt látja, hogy bírálót csak személyes kapcsolatok révén, baráti alapon lehet bevonni, ismeretlen személyek bevonása nem működik, erre nem is reagálnak. Felmerült az IEEE kapcsolatok felhasználása is, erre Nagy Péternek van lehetősége, aki jelezte, megpróbál ebben szorosabb kapcsolatokat kiépíteni. Végül a sok jó ötletet hozó vita azzal zárult, hogy az elsődleges feladat most a chapter editorok fellelése és egy, a fenntarthatóságot biztosító üzleti modell kidolgozása 2023 januárjára a főszerkesztő részéről, ami után el lehet benne helyezni a jó javaslatokat.

A második napirendi pontban – már Varga Pál távollétében – a főszerkesztői pozíció betöltése volt a fő téma, mivel Varga Pál megbízatása lejár. Farkas Károly, a tudományos bizottság elnöke nem tudott jelen lenni az ülésen, így Szkenderovics Ildikó főtitkár-helyettes ismertette Farkas Károly álláspontját. Ebből kiderült, hogy az előzetes egyeztetések alapján Varga Pál továbbra is vállalja az Infocommunications Journal főszerkesztői pozícióját, ha erre megbízást kap. Az Elnökség a megbízatás meghosszabbítását egyhangúan megszavazta.

A harmadik napirendi pontban a HTE Infokom 2022 konferencia Programbizottságának az elnöke, Kolláth Gábor és Nagy Péter operatív igazgató foglalta össze a novemberben megrendezett HTE Infokom 2022 konferencia tapasztalatait. A rendezvényen 3 keynote előadás, majd 12 szekcióban, 43 előadás hangzott el és egy kerekasztal-beszélgetés hangzott el. A rendezvényen 310 fő regisztrált résztvevő és 17 kiállító volt jelen. Kolláth Gábor kiemelte, hogy a program zökkenőmentesen zajlott le, mindenki tartotta a rendelkezésére álló időkeretet és nem voltak hiányzó előadók vagy más nehezítő körülmény sem. A szekcióvezetők az utólagos értékelésen sikeresnek tartották a konferenciát és a visszajelzések is erre utaltak.

A továbbiakban azokat a következtetéseket foglalta össze Kolláth Gábor, amin a tapasztalatok alapján még javítani kellene. Ez a 17 pontos lista – amit részletesen ismertetett – két dolgot mutat: egyrészt az értékelés nagyon alapos volt, a siker ellenére is lehetett olyan javaslatokat felvetni, ami tovább növelheti az éves rendezvény sikerét, másrész pedig jól látható a törekvés arra vonatkozóan, hogy érdemes élni a konferencia megszervezésének a még korábban megkezdendő és még alaposabb kidolgozásának a lehetőségével. Cél lehet pl. a közönség bevonása a digitális megoldások alkalmazásával, a témakörök kiválasztásának a több szempont alapján történő mérlegelésével, a tematika összeállításánál egy szélesebb kör véleményének a monitorozásával. Egyértelművé vált viszont, hogy az esti networking pótolhatatlan része a konferenciának, ezért jó gondolat volt ezt ismét Kecskeméten rendezni, mert a budapesti helyszín esetében ez a lehetőség kiesik, mindenki hazamegy a napi program zárása után.

Az Elnökség megvitatta a javaslatokat és egyben gratulált a Programbizottságnak a kiváló munkáért és a kritikus értékelésért, ami még tovább emelheti a HTE zászlóshajó rendezvényének a presztizsét.

A következő napirendi pontban Nagy Péter operatív igazgató a pénzügyi státuszról és a folyamatban lévő árbevételi kérdésekről számolt be. Ebben a HTE által megkötendő, 2023-as keretszerződések, az EDIH pályázat állása, a 2023-as minikonferenciák kérdése, új pályázatok beadása, a céges kapcsolatok ápolása, a HTE Fekete László-díj anyagi fedezetének a bővítése, a GINOP 3.11 pályázat és néhány könyveléstechnikai kérdés (értékcsökkenés, pénzügyi elhatárolás) került a napirendre. Az Elnökség megvitatta az egyes pontokat és kifejezte az irányú elkötelezettségét, hogy a 2023-as év tervezésénél el kell kerülni a negatív eredményt, ehhez további erőfeszítések szükségesek.

Az ötödik napirendi pont éppen a várható pénzügyi eredményekről és a 2023-as tervről szólt volna, de Nagy Péter már az ülés előtti napokban jelezte, hogy erre csak a januári elnökségi ülésen kerülhet sor, mert még nem álltak össze a számok annyira, hogy ezt meg lehessen tenni. Így a napirendi pont a januári ülésre elnapolásra került.

A hatodik és hetedik pont előterjesztője egyaránt Darabos Zoltán, a szakmai közösségekért felelős elnökségi tag volt, aki a két napirendi pontot összevontan kezelte. Elmondta, hogy a szakmai közösségek a 2022-es pályázati pénzek 43 %-át használták fel novemberig, de vannak még tervek december hónapra is. A Covid járvány utóhatásaként az online részvétel is megmaradt a személyes mellett a legtöbb esetben. Összesen 80 szakmai közösségi rendezvény volt 2022-ben, ezek egy része a YouTube csatornára is felkerült. A közösségi események jellege elég színes, van szakmai közösség, ahol sok rendezvényt tartottak, van olyan, ahol a létszám igen magas, de kevesebb az összejövetel. Sajnos a jelenléti ívek leadása csak 10 %-ra jellemző, pedig ez fontos lehet – nem csak az adminisztrálás miatt, hanem az érdeklődők köre enélkül nehezebben felmérhető. Különösen nehéz a helyzet az online résztvevők esetében, akik számossága nehezen követhető, erre érdemes lenne valamit kitalálni. A HTE központi regisztrációs felület létrehozása – ami a GDPR rendelkezések betartása miatt is szükséges lehet – ezt a problémát megoldaná.

A 2022-es pályázat az online jelenlét elősegítésében sokat segített, a szakmai közösségek megtanulták ezt használni és élnek is a lehetőséggel. A 2023-as évben viszont szerinte a szakmai közösségek marketing tevékenységére kellene a pályázatnak súlyoznia, hogy az egyes rendezvények meghirdetése és utána az eredmények, beszámolók megjelenése tovább emelje a tevékenységük értékét, illetve ennek a bemutatását. Jó lenne pl. az előadásokból 3 perces YouTube trailerek összeállítása, mert a mai világban ez a nagyságrend az, ami még jól fogyasztható. Ehhez javasolta a Marketing modul létrehozását a pályázati kiíráson belül és a pályázati összegek többi részének a csökkentését.

Az előterjesztést heves vita követte, az Elnökség a pályázati keretösszeg növelése mellett foglalt inkább állást és nem látta biztosítottnak a javaslatok technikai hátterét, valamint a gyakorlati tapasztalatok alapján az is felmerült, hogy a javasolt Marketing modul nyertes szakosztályonkénti összege messze nem lenne elégséges ilyen jellegű trailerek létrehozására. Végül is az a döntés született, hogy a téma – kellő kidolgozottsággal – kerüljön ismét terítékre a januári elnökségi ülésen.

A nyolcadik napirendi pontban a 2023-as Tisztújítás előkészítése volt az elnökségi ülés következő programpontja. A Jelölő Bizottság elnöke, Magyar Gábor azt kérte az Elnökség tagjaitól, hogy minden elnökségi tag francia bekezdésekben foglalja össze, hogy milyen tevékenységek tartoznak a betöltött pozíciójához és ezt december 6-ig küldjék meg a részére. Az előzetesen a jelölés szempontjaihoz érkezett javaslatokat a Jelölő Bizottság megkapta, így ez is segítheti a munkájukat. Ehhez kapcsolódóan Szkenderovics Ildikó főtitkár-helyettes jelezte, hogy a Szenátus ülés összefoglalóját beszerkeszti az emlékeztetőbe, de az idő jelentős előrehaladta miatt az ülésen nem ismerteti.

A kilencedik napirendi pontban a főtitkárral folytatott terhelés-felosztási megbeszélésről számolt be. Ennek a lényege, hogy Maradi István néhány szakmai kérdésben továbbra is aktív marad, de az általános főtitkári teendőket a tisztújításig a főtitkár-helyettesnek és az operatív igazgatónak adja át a megnövekedett szakmai elfoglaltsága miatt.

Az Egyebek napirendi pontban az első téma a HTE Diplomaterv- és szakdolgozat pályázat 2023-as kiírása volt, melyet Farkas Károly távollétében Szkenderovics Ildikó tolmácsolt. Ebből kiderült, hogy a pályázatot még decemberben el kell indítani, mert januárban már megkezdődik a záróvizsgáztatás, ahogy minden évben. A felhívást Farkas Károly elindítja, a végig vezénylése azonban a tisztújítás miatt majd az aktuális elnökségi tagra hárul. A virtuális díjátadásra 2022. december 15-én kerül sor, ezen az elnökség részéről Darabos Zoltán, hivatalból pedig Nagy Péter és Farkas Károly lesz jelen – természetesen szintén virtuálisan.

Ez után egy pár mondatos beszámoló hangzott el a BME-Pannon-HTE NetSkills Challenge 2022 országos tanulmányi verseny döntőjéről és a díjátadóról. Nagy Péter elmondta, hogy ebben a HTE társrendezőként vett részt.

A 2023-as munkarend elkészítése tárgyában Szkenderovics Ildikó főtitkár-helyettes ismertette a tervezetet. A végleges üléstervet a januári elnökségi ülésen fogják elfogadni, addig várja az esetleges javaslatokat.

Téma volt még az ISZB további működésének a reaktív vagy proaktív irányban történő folytatása, amihez sok hozzászólás érkezett. Az ISZB beszámolóját az ISZB elnöke, Frischmann Gábor a januári elnökségi ülésen tartja meg. Ugyancsak téma volt a GDPR szabályzat státusza, ez már második körös egyeztetésen van és ugyancsak a januári elnökségi ülésre lesz véglegesen beterjesztve. Ezen kívül szó volt még egy lehetséges HTE-NMHH-EIVOK rendezvény lehetőségéről, amely a biztonsági műveleti központ (SOC) működéséről szólna. Ebben az EIVOK kezdi meg a tárgyalásokat és folyamatosan tájékoztatnia kell a HTE operatív igazgatóját és az ennek felügyeletével megbízott elnökségi tagot.

A késő estébe nyúlt elnökségi ülést ezzel – több téma nem lévén – Szkenderovics Ildikó berekesztette.