Az év első ülése a járvány erősödése miatt ismét online módon került megrendezésre. A január 13-i ülés első napirendi pontjában az ISZB éves beszámolóját hallgatta meg az Elnökség az ISZB elnökének a tolmácsolásában. A második napirendi pontban az Infocommunications Journal főszerkesztője számolt be a folyóirat helyzetéről. A harmadik napirendi pontban a szakmai közösségekért felelős elnökségi tag mutatta be a szakmai közösségek számára kiírandó 2022-es pályázati tervezetet. A következő pontban az operatív igazgató áttekintette a 2021-es beszámoló tervezetét az előzetes gazdasági eredmények trendjének az ismertetésével. Az ötödik napirend is pénzügyekkel foglalkozott, a folyamatban lévő, árbevételt hozó projektek és a szabad pénzeszközök lekötési lehetőségei voltak a fókuszban. A következő napirendben az Elnökség elfogadta a 2022-es Elnökségi üléstervet. Végezetül az Egyebek napirendi pontban – az ülés elhúzódása miatt – a főtitkár más irányú elfoglaltsága miatt az ülést vezető főtitkárhelyettes javasolta a HTE kedvezményekről szóló napirendi pont elnapolását a következő Elnökségi ülésre és néhány technikai kérdés megtárgyalása után az ülést bezárta.

Az első napirendi pontban Frischmann Gábor, az ISZB (Infokommunikációs Szakértő Bizottság) elnöke számolt be a mandátumuk második éves tevékenységéről. Elmondta, hogy bár az ISZB feladata a szabályozási területekről – elsősorban az ITM-ből – érkező tervezetek véleményezése lenne, de ilyen feladat az elmúlt évben nem adódott. Inkább néhány tagjuk jóvoltából az információfelderítés, a dokumentumcsere és egyes eseményekről szóló beszámolás volt a tevékenységük, ami kitűnően működött. Szó volt a proaktív véleményalkotó tevékenység gyakorlásáról is, de ez a folyamat végül nem indult be az ISZB-n belül. Ugyanakkor meggyőződése, hogy szükség lenne a pártatlan véleményalkotó testületi szerepre és ennek a HTE a szakmai tapasztalata, elismertsége és a szakmai jellegéből adódó pártatlansága miatt alkalmas lenne. Frischmann Gábor egyben jelezte, hogy az ISZB két éves mandátuma a következő napon lejár, a továbbiakról az Elnökségnek kell döntést hoznia.

Hrucsár Mária főtitkárhelyettes megköszönte a beszámolót és ígéretet tett, hogy a következő ülésre az Elnökség előkészíti az ISZB tagmegújítását, addig pedig kérte a jelenlegi ISZB tevékenység folytatását.

Az Elnökség a beszámoló után nagy vitát folytatott arról, hogy miként lehetne komolyabb tartalmat adni az ISZB tevékenységének, hogyan lehetne beindítani a véleménykérés folyamatát, ami most valóban nem jellemző, pedig sok segítséget tudna nyújtani a jogszabály-alkotóknak. Frischmann Gábor itt felvetette az ISZB véges kapacitását, nagyobb lélegzetű munkát nyilván nem tudnak felvállalni, de figyelemfelhívásokat, témaösszefoglalókat tudnak készíteni, ami a proaktivitás egy kezdeti iránya lehetne. Bartolits István szerint az ISZB tevékenységét jó lenne továbbra is fenntartani, de aktívan keresni kell a kapcsolódási pontokat, amik maguktól nem fognak kialakulni. Darabos Zoltán felvetette a Mérnök Kamarában és az Igazságügyi Szakértői Kamarában folyó továbbképzések megtartását. Az ötlet tetszett az Elnökségnek, de felvetődött az is, hogy ez már túlmutat az ISZB keretein, viszont jól illik a HTE egészének a profiljába.

A második napirendi pontban Varga Pál, az Infocommunications Journal főszerkesztője tartotta meg éves beszámolóját. Elmondta, hogy 2021-ben három szám már megjelent, ezek közül a harmadik szám már 88 oldalas és 8 tudományos cikk van benne, ez a tendencia kezd működni. A negyedik szám várhatóan januárban megjelenik. Minden számban van külföldi szerzőjű cikk is, de ennek az arányát még növelni kell. A jövőre vonatkozóan elmondta, hogy 2022-ben két special issue lesz, ez gesztus a HTE felé a szervezők részéről.

2021 legnagyobb változását az Open access-re történt átállás jelentette, s új beadási rendszerrel, az Open Journal Systemmel is kísérleteznek. 100 beérkezett cikkből 26-ot fogadtak el, ez 35 %-os elfogadási arány, ami jónak mondható, de 30 % alá kellene menni vele, mert az már az igazán jó, erősen szűrt folyóiratok jellemzője. A Stipendium Hungaricumos BME-s hallgatók rátaláltak a folyóiratra, és innen is növekszik a beadott publikációk száma, amelyeket minimum három bíráló bírál, és két körös bírálatot tartanak, tehát a külföldi hallgatók nem a könnyű publikációs lehetőség miatt találtak rá az Infocommunications Journalra. Ugyanakkor ez a folyamat 120 napos várakozást jelent a szerzőknek, ezt le kell szorítani az ígért 90 napra.

Hrucsár Mária megköszönte a beszámolót, megállapította, hogy szép fejlődési ívet lehet látni a folyóiratnál, és megnyitotta a vitát a beszámoló felett. A továbbiakban az Elnökség a bírálati idő csökkentésének a lehetőségeit, a bírálók motiválásának a növelési praktikáit és az online marketing további formáit vitatta meg hosszasan a főszerkesztővel együttgondolkodva.

A következő napirendi pontban a szakmai közösségekért felelős elnökségi tag, Darabos Zoltán a 2022-es szakmai közösségek számára kiírandó pályázat új elemeit mutatta be az Elnökségnek. Ebben egy tagságfejlesztési modul bevezetését javasolta a reality modul terhére, valamint megemelte az online modul összegét 40 ezer forintról 60 ezer forintra. A tervezet felett éles vita alakult ki, hogy célszerű-e a tagságfejlesztést a pályázaton keresztül stimulálni, vagy inkább a szakmai munkát célszerű díjazni. Felmerült az is, hogy érdemes-e ennyire túlszabályozni a szakmai közösségek pályázati feltételeit, miközben a pályázható összeg elég csekély. Az elhúzódó vitát végül azzal oldotta fel a főtitkárhelyettes, hogy Darabos Zoltánnal egyetértésben felkérte az Elnökséget, hogy szavazzon: a most benyújtott javaslattal ért egyet vagy a tavalyi pályázati rendszerrel. Az Elnökség döntése végül az lett, hogy a tavalyi pályázatot célszerű idén is kiírni – értelemszerűen az aktualizálása után. Hrucsár Mária megköszönte Darabos Zoltánnak a pályázat átgondolásába fektetett munkáját és a rugalmasságot.

A negyedik napirendi pontban Nagy Péter operatív igazgató adott tájékoztatást a 2021. évi beszámoló készítés helyzetéről és egyben bemutatta az előzetes trendeket, számokat. Elmondta, hogy a könyvelőtől január 20-ig kapja meg a decemberi tényszámokat, tehát legkorábban február közepére áll össze a mérlegeredmény és a márciusi Elnökségi ülésen kerülhet napirendre a konkrét mérlegadat. Ezt azonban akár még az áprilisi ülésen is elegendő tárgyalni. Ami a trendeket illeti, a helyzet javulónak látszik, a HTE és a HTEnet is várhatóan a  pozitív sávban zárja a 2021-es évet.

Azért, hogy ez 2022-ben is így legyen, az ötödik napirendi pontban a folyamatban lévő, árbevételt érintő kérdéseket tárgyalta meg az Elnökség. Nagy Péter elmondta, hogy több projektben is eredményt ért el a HTE, ezek között a blokkláncokra vonatkozó projektet és két pályázatot is kiemelt. Ezek optimista hírek, de tovább kell dolgozni az év többi lehetőségének az ideális kiaknázásán. Erős gondolkodás folyt a HTE szabad pénzeszközeinek a lekötési lehetőségein is, mivel nem lenne célszerű hagyni elértéktelenedni a HTE megtakarításait. Itt felmerült, hogy milyen konstrukcióban lehet 5 %-os állampapírokhoz hozzájutni, milyen kondíciókat lehet a HTE számlavezető bankjánál elérni, s reális alternatíva lehet-e egy bankváltás, ahol az új banknál esetleg kedvezményt lehet elérni. Az Elnökség döntése az volt, hogy először a bankváltás nélkül elérhető befektetési lehetőségeket kell megvizsgálni, s ha ennek a vizsgálatnak nem elég jók az eredményei, akkor érdemes a bankváltási konstrukciót óvatosan átgondolni. Mindenképpen a biztonságos befektetésekben szabad csak gondolkodni.

A hatodik napirendi pontban Hrucsár Mária főtitkárhelyettes az előzetesen írásban megküldött 2022-es Elnökségi üléstervvel kapcsolatban tette fel a kérdést, hogy van-e még kiegészítő vagy módosító javaslat az üléstervhez. Mivel nem volt, így az Elnökség elfogadta az üléstervet.

A jelentősen elhúzódott Elnökségi ülésnek Hrucsár Mária azt javasolta, hogy a HTE kedvezmények és források ötleteit megtárgyaló javaslatot már ne tárgyalja meg az Elnökség, ezt a következő ülésre halasztják el.

Az Egyebek napirendi pontban döntés született arról, hogy a következő ülést is online formában bonyolítja le az Elnökség. Nagy Péter még egy szakmai közösség saját kidolgozású anyagával kapcsolatos kérdést, amiben az a döntés született, hogy csak egy előzetes prezentáció bekérése, majd ennek pozitív elbírálása után egy Elnökségi ülésen történő közös megbeszélés után lehet felelős döntést hozni arról, hogy egy szakmai közösség a HTE nevében, annak a logójával kiadhasson egy tanulmányt, szakvéleményt, ismeretterjesztő anyagot vagy egyéb dokumentumot külső partner számára vagy annak a megrendelésére.