A 2024. május 9-i Elnökségi ülés meghívójában tíz napirendi pont szerepelt. Az első napirendi pontban az áprilisi PM Fórumról hangzott el beszámoló. A második napirendi pontban a HTE Infokom 2024 konferencia programjának az állásáról tartott beszámolót a főtitkár. A harmadik napirendi pontban a HTE minikonferenciák helyzete volt a napirenden. A negyedik pontban az operatív igazgató adott képet a HTE pénzügyi státuszáról, majd az ötödik napirendi pontban a HTE és a HTEnet 2023-as mérlege és eredménykimutatása került bemutatásra és elnökségi szavazására. A hatodik napirendi pontban ugyancsak az operatív igazgató mutatta be a 2024-es költségvetés végleges, Közgyűlésen megszavazandó terveit, éves terveit és a siker érdekében szükséges tennivalókat. A hetedik napirendi pontban a Fekete László-díj 2024-es előkészítése volt a téma. A nyolcadik pontban az állami díjak és a Gábor Dénes-díj felhívását tekintette át az Elnökség. A következő napirendi pontban az Alapszabály módosításának a végleges változatát mutatta be a külkapcsolatokért felelős elnökségi tag. A tizedik napirendi pontban a HTE főtitkára a Közgyűlés előkészítésének a véglegesítéseként a főtitkári beszámoló és a tiszteletbeli szenátorok, illetve a címzetes szenátorok végleges listájára kért elnökségi jóváhagyást szavazás formájában. Végezetül az Egyebek napirendi pontban az Online Platform és a kétszintű tagság státusza, illetve a hírközlés technikatörténeti dokumentumainak az arciválására hangzott el javaslat.

Az első napirendi pontban Darabos Andrea, a PM Fórum ez évi szervezője távollétében Nagy Péter foglalta össze a Fórummal kapcsolatos információkat. A várakozásokhoz képest jobban sikerült a Fórum, bár a részvétel alacsonyabb volt a szokottnál, de végül is nem lett negatív a mérleg. Sokat segített, hogy az Óbudai Egyetem felvállalta a helyszín biztosítását és a catering-et. Szakmailag jó volt a színvonal az alacsonyabb részvétel ellenére is. Úgy tűnik, 2025-ben is érdemes tervezni a PM Fórumot, most – Prónay Gábor fájó hiányában – kényszerűen a szervezők is tanulják a feladatot, amit jól oldottak meg, jövőre talán nekik is könnyebb lesz.

A második napirendi pontban Kolláth Gábor főtitkár számolt be a HTE Infokom 2024 konferencia helyzetéről. Elmondta, hogy sokat haladt a szervezés, de még vannak nyitott kérdések, amiket rendezni kell. Elsősorban a keynote előadásokat kell véglegesíteni, ami nem egyszerű feladat, mert közben „mozog a piac”. A cél, hogy nyárra már véglegesedjen a program, hogy meg lehessen kezdeni a meghirdetést és a potenciális szponzorok megkeresését. Itt még érthetően nincs értékelhető eredmény, de ehhez sokat segíthet a kész, bemutatható program. Új résztvevőket is érdemes felkutatni, ahogy szélesednek a témák, úgy lehet újabb körök számára is érdekes a rendezvény.

A harmadik napirendi pontban az Elnökség most is a lehetséges minikonferenciák témáit, szervezési lehetőségeit tekintette át Nagy Péter előterjesztésében. A mesterséges intelligencia minikonferenciát már biztosan nem lehet nyár előtt megszervezni, ahogy azt már az előző Elnökségi ülésen is sejteni lehetett. Most a terv az, hogy ezt szeptemberre lehet összerakni. Éppen ezért a HTE 75 éves évfordulója számára készülő, 15 évre előretekintő szakmai dokumentumok alapján megtartható minikonferencia szervezése már megindult és Sallai Gyula szervezésében jól halad. Itt a helyszínt és a szünetek ellátását a NOKIA felvállalta, ez sokat segít a rendezvény finanszírozásában, mert ezt is díjmentes részvétellel lenne jó megszervezni. Az időpontja június 5 lesz, az előadók már megvannak, száz fő körüli létszámra lehet számítani az előzetes felmérések szerint. Mivel a témája az infokommunikációs trendek jövője lesz, így egy szélesebb közönséget érinthet, ehhez talán még lesz szponzor is, erről már folynak az egyeztetések.

Ami a drón minikonferenciát illeti, ezt célszerű lesz átütemezni 2025-re. Az eddigiek alapján az látszik, hogy az évi 4 minikonferencia megszervezése nem reális, még a 3 is nehéz, de az nem lehetetlen. Ebben kell gondolkodni a jövőben

A negyedik napirendi pontban az aktuális pénzügyi státuszt tekintette át az Elnökség. A HTE likviditási helyzete jól áll, ezzel nincs probléma. Az EDIH pályázat viszont megnövekedett feladatokat hozott, erre fel kellett venni egy négy órás munkavállalót, aki csak ezzel foglalkozik, ez megnövelt bérterhelést fog okozni. Várhatóan ez csak a 2024-es évet fogja terhelni. Ugyancsak az EDIH projekt miatt módosítani kell némileg a befektetési tervet, de ez nem fog nehézséget okozni.

Az ötödik napirendi pontban a HTE és a HTEnet eredménykimutatásai kerültek a középpontba, mivel itt döntéseket kell hozni a Közgyűlés előtt. A HTEnet beszámolója megszületett és a mérleg is elkészült, ebből látható, hogy a HTEnet ugyan kisebb nyereséget hozott, mint az előzetes terv, de pozitív, ami a tavalyi évhez képes jelentős eredmény. Az elmozdulás tehát jó irányú, de jövőre a vállalkozási területet erősíteni kell, hogy ez a tendencia megmaradjon. A könyvvizsgáló már átnézte a mérleget, szerinte a mérleg zárható, már készül a könyvvizsgálói jelentés.

Az Elnökség a számok ismeretében – és a könyvvizsgáló véleményét is figyelembe véve egyhangúan elfogadta a HTEnet mérlegbeszámolóját. A Felügyelő Bizottság részéről sem volt kifogás, így azt a Közgyűlés honlapjára fel lehet tenni.

A HTE esetében sajnos az eredménykimutatás még nincs lezárva, de jó hír, hogy komolyabb – mintegy 10 millió forintos eredmény várható. Ez azt jelenti, hogy a korábbi előzetes becslésekhez képest a végleges eredmény magasabb lesz. A könyvvizsgálótól még nem jött meg a vélemény, ezért az Elnökség csak elektronikus szavazás útján fog tudni dönteni a végleges mérleg elfogadásáról. Ez egy hét múlva várható. Az Ellenőrző Bizottság részéről Csizmadia Attila nehezményezte a késői mérleg adatokat, ez a jövőben nem járható út, mert így az EB még nem tudott állást foglalni, erre mindössze két-három napja marad jó esetben. Felelős vélemény így csak erőltetett menetben adható és magában hordozza a tévedés lehetőségét is.

Az Elnökség állást foglalt abban, hogy le kell ülni a könyvelővel tisztázni ezeket az időzítési kérdéseket, nem lehet ennyire az utolsó pillanatra hagyni a döntést. Most viszont – más megoldás nem lévén - elfogadta az elektronikus úton történő szavazást, erre az Alapszabály már lehetőséget ad.

A hatodik napirendi pontban ugyancsak Nagy Péter volt az előterjesztő, azokat a 2024-es tervszámokat mutatta be, melyek a Közgyűlésen jóváhagyásra lesznek benyújtva, amennyiben az Elnökség ezzel egyetért. A korábbi változatokban összesen 3,5 millós illetve később 5,8 milliós nyereséggel számolt az előzetes terv, de most – átnézve az első negyedév tényszerű számait – tovább javultak az év végéig tervezett eredmények. Az Elnökség elé írásban már megküldött legfrissebb változat már 13 millió Ft körüli eredménnyel számol, ebben a HTEnet 11 millió Ft-os, a HTE civil szervezet pedig közel 2 millió Ft-os eredménnyel szerepel. Ez persze még csak a terv, amit realizálni is kell. Vannak benne kevésbé biztos pontok, de nincs „túltervezve”, nem szerepelnek benne irreális elvárások. Az írásbeli előterjesztés részletezte az egyes területek várható bevételeit és kiadásait, ennek az összegzésével jött ki a terv végeredménye.

Az Elnökség áttekintette a teljes tervet és néhány tisztázó kérdés után egyhangúlag elfogadta a HTE 2024-es pénzügyi tervét, ezzel szabad utat adva arra, hogy ez a Közgyűlés elé legyen terjesztve. A végső szót ugyanis a Közgyűlés jogosult kimondani.

A hetedik napirendi pontban Maradi István számolt be a már öt éve futó Fekete László-díj 2024-es előkészítéséről. Ebből kiderült, hogy több változással is számolni kell az előző évekhez képest. Nagyobb súlyt kell majd helyezni arra, hogy több pályázó induljon a megmérettetésen, ez nyilván emelné a díj eszmei értékét. Változások lesznek az alapítói struktúrában is, ezeknek a hatása még nem ismert. Az alapítók egy része kiválik a cégéből, itt még nyitott kérdés a támogatás folytatása, de vannak pozitív ígéretek az érintett cégek részéről. Ugyanakkor néhány alapító gondolkozik a visszalépésen, reméljük a többség azért kitart Fekete László tiszteletére a támogatói szerepkörében. Felmerült az is, hogy ajánló bizottság is működjön a díj mögött, akik javasolnak neveket indulásra. Erre már eddig is volt példa, de a jelöltek is írtak pályázati anyagot, ez megkönnyíti az értékelést is. Maradi felvetette azt is, hogy örömmel várja, ha az Elnökségből friss gondolkodású tagok is részt vesznek a díj további működtetésének a kialakításában. Kis Gergely alelnök már jelezte is ez irányú szándékát.

A nyolcadik napirend is díjakról szólt, ez úttal az állami díjra és a Gábor Dénes-díjra történő felterjesztésekről történt tájékoztatás. Bartolits István elmondta, hogy a HTE felterjesztésére Vida Rolland megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét, s mint utólag kiderült, Hanzó Lajos is megkapta a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét, azonban ezt Londonban fogja átvenni a magyar nagykövetségen. Ezzel minden korábbi javasolt személyt sikeresen terjesztett fel a HTE állami díjra, így viszont új javaslatokat vár, olyan HTE tag személyeket, akiknek kellő szakmai érdemei vannak a kitüntetések elnyeréséhez. A Gábor Dénes-díjra vonatkozóan van arra érdemes név a listán, erre javaslatot tett Bartolits István.

Az Elnökség gondolkozik új jelölteken az állami díjakra és egyhangúlag megszavazta a Gábor Dénes-díjra tett javaslatot.

A kilencedik napirendi pontban Bancsics Ferenc külkapcsolatokért felelős elnökségi tag ismertette az Alapszabály módosításitására vonatkozó végleges javaslatot, melybe már beépítette az érkezett gondolatokat. Az Elnökség még újabb apró módosításokra tett javaslatot és ezekkel együtt fogadta el az Alapszabály módosítására vonatkozó előterjesztést, mely ebben a formájában már a Közgyűlés elé terjeszthető.

A következő napirendi pont éppen a Közgyűlés előkészítésével foglalkozott, ebből már előzetesen sok részletkérdés eldőlt az előző napirendi pontokban, ezt összegezte Kolláth Gábor főtitkár. Beszámolt a főtitkári beszámoló véglegesítéséről is, majd javaslatot tett a tiszteletbeli szenátorok kinevezésére, melyet szintén a Közgyűlésnek kell elfogadnia. Javasolta megújítani Drozdy Győző, Jereb László és Schmideg Iván tiszteletbeli szenátori címét, melyek 2024-ben lejártak. Ugyancsak javasolta tiszteletbeli szenátornak Gerhátné Udvary Esztert. Egyben a címzetes szenátorok kinevezésére is megtette a javaslatát, mely az Elnökség hatáskörébe tartozik. Címzetes szenátornak javasolta Bordás Csabát, Kiss Tamást és Maradi Istvánt, valamint javaslatot tett Lovas István most lejáró címzetes szenátori kinevezésének a meghosszabbítására.

Az Elnökség mindkét javaslatot egyhangúlag támogatta. A tiszteletbeli szenátorok javasolt nevei így a Közgyűlés elé terjeszthetők. A címzetes szenátorok kinevezése a szavazással véglegessé vált.

Az ülés lezárása előtt még sor került az Egyebek napirendi pontban a HTE online platformjával és a kétszintű tagsággal kapcsolatos státusz bemutatására, ebben Soós István tagságfejlesztésért felelős elnökségi tag és Huszty Csaba, a Tudományos Bizottság elnöke eljutottak a következő fázisba és folyamatban van a szakmai közösségek vezetőivel történő egyeztetés is. Az online platform tényleges fejlesztését Huszty Csaba fogja koordinálni.

Ugyancsak az Egyebek napirendi pontban vetette fel Bartolits István egy külső megkeresés okán, hogy át kellene gondolni, van-e lehetősége a HTE-nek a témájába vágó technikatörténeti anyagok elektronikus archiválására és honlapon keresztüli elérhetőségének a kialakítására. Ezen élénk vita alakult ki, végül az Elnökség elfogadta a javaslat megvizsgálását azzal, hogy a Technikatörténeti szakosztálynak kellene a kérdést körüljárnia, mekkora munkát jelent egy ilyen archívumnak a működtetése és milyen anyagi és jogi vonzatai vannak. Az Elnökség megbízta Bartolits Istvánt, hogy vegye fel a kapcsolatot Magdó Csabával a kérdésben.

Ezzel az Elnökség a kitűzött napirendi pontok végére ért, így az ülést Kolláth Gábor főtitkár berekesztette.