Az IKT ágazat szerepe jelentős a környezeti fenntarthatóság megvalósításában. Ezért az ezzel kapcsolatos iparpolitika illetve a hírközlési piacszabályozás európai alakítói (pl. Európai Bizottság és BEREC) és a szolgáltatók is egyre élénkebben foglalkoznak-e témával, hogy hozzájáruljanak az Európai Zöld megállapodás célkitűzéseinek megvalósításához.

Az Európai zöld megállapodás, melyet az Európai Tanács 2019 végén hagyott jóvá, gazdasági és politikai intézkedések csomagja, amelynek célkitűzése, hogy az Európai Uniót olyan átmenet útjára állítsa, melynek eredményeként:

• 2050-re eléri a klímasemlegességet[1],
• a gazdasági növekedést elválasztja az erőforrások kiaknázásától, és
• az átmenet során senki nem marad le.

 

A kitűzött célok megvalósítása érdekében az Európai zöld megállapodás több szakmapolitikai elvárást is rögzít:

• 2030-ra az üvegházhatást okozó gázok (elsősorban CO2) nettó kibocsátásának 55%-os csökkentése az 1990-es szinthez képest;
• Tiszta, megfizethető és biztonságos energiával való ellátás biztosítása
• A klímasemleges körkörös gazdaság[2] megvalósítása;
• Új épületek építésénél és a felújításoknál az energiahatékonyság biztosítása;
• A fenntartható és intelligens mobilitásra való átállás felgyorsítása;
• Az EU élelmiszerrendszerének környezeti és éghajlati lábnyomának csökkentése, az élelmezésbiztonság megvalósítása az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleség csökkenésével szemben;
• Az ökoszisztéma és a biodiverzitás megőrzése és helyreállítása;
• Szennyezés és a mérgező-anyag mentes környezet megvalósítása

Az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek megvalósításában a fenntartható finanszírozás kulcsszerepet játszik. Ezért szükséges, hogy a befektetők, a civil társadalmi szervezetek, a fogyasztók és más érdekelt felek értékelhessék, mennyire fenntarthatóak a nagy és/vagy tőzsdén jegyzett vállalatok. Erről a 2024. január 1-én hatályba lépett magyar jogszabály[3], az ESG (Environment, Social, Governance) törvény intézkedik, amelyik a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelv[4] (CSRD) átültetése. A törvény hatálya kiterjed azokra a Magyarország területén székhellyel rendelkező nagyvállalkozásra, amelynél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket:

• a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
• az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
• az átlagosan foglalkoztatottak száma az 250 főt;

 

Az IKT-ágazat a globális villamosenergia-fogyasztás 7–9%-áért (az előrejelzések szerint 2030-ra 13%-ért), a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás mintegy 3%-áért, és egyre nagyobb mennyiségű e-hulladékért felelős. Ugyanakkor, megfelelő használat és irányítás esetén a digitális technológia hozzájárulhat a globális károsanyag kibocsátás 15%-os csökkentéséhez, ami meghaladja az ágazat által okozott kibocsátást. Az intelligens mobilitási alkalmazások például bizonyítottan akár 37%-kal is képesek csökkenteni a közlekedésből származó kibocsátásokat.

A modern digitális hálózatok jelentősen hozzájárulhatnak a fenntarthatóság előmozdításához. A konkrét példák közé tartozik az új és hatékonyabb technológiák, például az üvegszálas, az 5G és a 6G bevezetése és elfogadása, valamint a régi vezetékes és mobilhálózatok fokozatos lecserélése.

A BEREC tevékenységei közé is bekerültek olyanok, amelyekkel az európai elektronikus hírközlés szabályozók testülete arra törekszik, hogy a digitális piacokkal kapcsolatos szakértelmével proaktívan hozzájáruljon a zöld és digitális kettős átállás felgyorsítására irányuló erőfeszítésekhez. A BEREC jelenleg a következő idevágó feladatokat tűzte ki magának: hozzájárulás az IKT környezeti lábnyoma átláthatóságának, mérésének és mérséklésének javításához és a digitális termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó információk átláthatóságához, valamint a körforgásos gazdaság digitális ágazatban betöltött szerepének vizsgálatához, például az eszközök és berendezések életciklusának vizsgálatával.

A BEREC munka legfrissebb eredményei egy riport az elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások lehetséges fenntarthatósági mutatóiról (Report on Sustainability Indicators for Electronic Communications Networks and Services) és egy készülő, nemrég konzultációra bocsátott másik riport a digitális termékek környezeti átláthatóságának fontosságáról a végfelhasználók tudatosságának növelésében (Draft BEREC Report on empowering end-users through environmental transparency on digital products).  

További információk:

https://www.berec.europa.eu/en/berec/sustainability

https://www.berec.europa.eu/en/document-categories/berec/reports/berec-report-on-sustainability-indicators-for-electronic-communications-networks-and-services

https://www.berec.europa.eu/en/document-categories/berec/reports/draft-berec-report-on-empowering-end-users-through-environmental-transparency-on-digital-products

 

[1] A klímasemlegesség olyan állapot, amelyben az emberi tevékenységnek nincs nettó hatása az éghajlati rendszerre. Ennek elérése a karbonsemlegességen túlmenően megköveteli az emberi tevékenységeknek a földfelszín állapotát, a biológiai ökoszisztémát befolyásoló hatások figyelembevételét is. A karbonsemlegesség akkor érhető el, ha az emberi tevékenységek hatására létrejövő CO2-kibocsátást kiegyensúlyozza a CO2-kivonás egy meghatározott időszak alatt). A karbonsemlegességet a 21. század közepéig kell, hogy elérjük a globális felmelegedés mértékének 1,5 Celsius-fokra való korlátozásához, amely az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) véleménye szerint a biztonságos küszöbértéket jelenti. Ez a cél szerepel a 195 ország és az EU által is aláírt párizsi megállapodásban is).

[2] A körkörös gazdaság a termelés és fogyasztás olyan modellje, amely a lehető legtovább fenntartja a termékek, anyagok és erőforrások értékét a gazdaságban. Eszközei a meglévő anyagok és termékek megosztása, lízingelése, újrafelhasználása, javítása, felújítása és újragyártása, ameddig csak lehetséges, minimálisra csökkentve a hulladék keletkezését.

[3] 2023. évi CVIII. törvény a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról

[4] AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2022/2464 IRÁNYELVE  (2022. december 14.) a 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 322/15 2022.12.16