105 éve született William Rae Young, a mobil rádiótelefon hálózat cellás alapelvének a megfogalmazója
Manapság már természetesnek vesszük, hogy a mobil rádiótelefon rendszerek cellás alapelven működnek, szinte nem is értjük, hogy is lehetne ez másképp. Az első rendszerek azonban más alapon dolgoztak, a cellás megoldást 1947-ben a Bell Labs egyik mérnöke, William Rae Young javasolta és munkatársával, Douglas H. Ring-gel dolgozták ki a javaslat részleteit. A következőkben a kiváló mérnök szakmai eredményeivel és a cellás alapelv megszületésének a felidézésével emlékezünk meg Young 105. születésnapjáról.
William Rae Young 1915. október 30-án született Michigan állam egyik kis városkájában, Lawtonban. Apja belgyógyász volt, anyja szintén egyetemet végzett és négy gyermekük közül William volt a legidősebb.
Young a Michigani Egyetemen 1937-ben végzett villamosmérnökként, s még ugyanabban az évben megnősült, elvette évfolyamtársát, Mary Lou Traywick-et, akivel három gyermeket neveltek fel, egy fiút és két leányt. Ahogy a magánéletét, úgy a szakmai pályáját is egy életre elrendezte ebben az évben, az AT&T Bell Laboratories lett az első és egyetlen munkahelye. Itt először a radar, a televízió, a kommunikációs rendszerek és néhány titkos katonai rendszer fejlesztésében vett részt. A második világháború alatt – akárcsak a többi mérnökök a Bell Labsnál – az US Army Services számára végeztek fejlesztéseket, ekkor Young már teljes mértékben a radar és a hírközlési rendszerek témájában vette ki részét a katonai munkákban. A világháború után a városi területeket és a fő közlekedési útvonalakat lefedő, járművek számára készülő mobil rádiótelefon rendszerek fejlesztésével foglalkozott. Ekkor még u.n. többzónás rendszereket dolgoztak ki, az első ilyen MTS rendszer 1947. június 17-én kezdte meg a működését St. Louisban. Young interferencia csökkentő rendszereket dolgozott ki olyan mobil rendszerek számára, melyek térben és frekvenciában is közel vannak egymáshoz. Erre a többzónás megoldások esetében nagy szükség volt.
Young a munkája mellett az RMA (Radio Manufacturers Association) TR8.9-es albizottságának az elnöke is volt. Ebbéli minőségében 1947-ben egy, az RMA Systems Committee részére írt jelentésében javasolta a mai cellás rendszerek felépítésének a megoldását, ahol egy-egy állomás egy hexagonális terület lefedését látja el és ezek a hatszögek töltik ki a lefedendő területet az akkor használt zónák helyett. Munkatársának, Douglas H. Ringnek megtetszett az ötlet és a részleteket már ketten dolgozták ki a jelentésben javasolt ötlet alapján. A kidolgozott elképzelést 1947. december 11-én egy Bell Labs belső Műszaki Feljegyzésben rögzítették. A feljegyzés ugyan D. H. Ring neve alatt készült, de az anyagból egyértelműen kiderül, hogy Younggal együtt dolgozták ki. A korabeli dokumentum címzettjei között található A. C. Dickieson és D. Mitchell is, akik a St. Louisban bevezetett rendszer kidolgozói voltak. Ez is jól mutatja, hogy a gondolatot Young és Ring továbblépésnek szánta, azonban az első cellás rendszer kiépítésére csak a nyolcvanas évek elején került sor. Addig Young és Ring ötlete csak papíron létezett.
A gondolatot mégsem hiába vetették papírra, mert a fejlesztések megindultak a cellás rendszer kidolgozására. 1951-ben Youngot nevezték ki a cellás rendszerek mérnöki csoport vezetőjének, s később ő lett a Bell Labs cellás mobil telefon fejlesztés részleg vezetője.
Később, az ötvenes évek derekán áthelyezték Murray Hillbe, New Jersey-be a Bell Labs egy másik egységébe, ahol telefonközpontokkal és adatátviteli rendszerekkel szembeni követelményrendszerek kidolgozásával foglalkozott. 1964-ben elnyerte az IEEE fellow címet a mobil rádiótelefon rendszerek és az adatkommunikációs rendszerek terén nyújtott hozzájárulásaiért. Szakmai pályafutása során 14 szabadalom fűződött a nevéhez.
William Rae Young egyébként a munkája mellett a zene szerelmese is volt: zongorán, klarinéton, csellón és nagybőgőn is játszott. Miután házassága után nem sokkal átköltöztek a New Jersey állambeli Summit-ba, a Summiti Szimfonikus Zenekar, majd a New Jersey-i Szimfonikus Zenekar és a Monmouth-i Szimfonikus Zenakar tagja volt összesen 40 éven keresztül.
Young a Bell Labsnál töltött 42 esztendő után 1979 júniusában ment nyugdíjba. Jócskán megélte még a cellás mobil rádiótelefonok korszakát, 2008. március 7-én, 92 éves korában hunyt el.
dr. Bartolits István