Híradástechnika - HTE Infokom 2014

Címlap  (4,5 MB) Tartalomjegyzék    Szabó Csaba Attila ELŐSZÓ  Dékány Donát HTE Infokom 2014 – Új témák egy régi konferencián

Horváth Pál
Az EU és Magyarország szélessáv-fejlesztési programjának kihívásai 
A 2014–2020-as EU fejlesztési ciklusban Magyarország megvalósítani tervezi a hazai elektronikus távközlés történetének negyedik nagy fejlesztési programját: a gyors és ultra gyors szélessávú hálózatok országos kiépítését. A programmal létrejön az ország 21. századi versenyképességét leghatékonyabban szolgálni képes infrastruktúra. A cikk áttekinti a célkitûzéseket, a feladattal járó kihívásokat és javaslatot tesz a korszerû megoldásokra és a prioritásokra.

Krauszné Heitler Márta
Az elektronikus hírközlési hálózatok nyilvántartásáról 
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság régi terve a hírközlési hálózatok országos nyilvántartó rendszerének létrehozása. Mára világossá vált, hogy a rendszert térinformatikai alapon kell kialakítani. Egy ilyen alapon kialakított nyilvántartás iránti igényt, nem csupán a Hatóság, hanem a kormányzat és a releváns piaci döntéshozók is megfogalmazták már. A cikk ezeket az igényeket veszi sorra, bemutatva a Hatóság szempontjait és a külsô tényezôket, amik szükségessé teszik a nyilvántartási rendszer létrehozását.

Kissné Akli Mária
Víziók az audiovizuális tartalmak továbbításának technológiai megoldásairól az UHF televízió sávban 
Magyarország számára az ITU (Nemzetközi Távközlési Egyesület) 2006-os tervezô értekezlete 392 MHz sávot biztosított az UHF televíziós sávban földfelszíni digitális televízió mûsorszórásra. A televíziós társadalom nem sokáig örülhetett a DVB-T technológiával közel 220 Mbit/s átviteli kapacitást biztosító lehetôségnek, hiszen hamarosan döntés született a 800 MHz-es sáv szélessávú mobil kommunikációs célú kizárólagos használatára, sôt ma már egy újabb sáv, a 700 MHz-es sáv vizsgálata is folyamatban van nem mûsorszórás célú felhasználásra.
Számos kérdés felmerül; lesz-e földfelszíni terjesztésû audiovizuális tartalomtovábbítás a jövôben, s ha igen, milyen technológiával jut majd el a felhasználókhoz? Maradnak-e a nagyteljesítményû gerincadó hálózatok, vagy kisteljesítményû alacsony tornyokból álló hálózatok továbbítják majd az audiovizuális tartalmat az UHF TV sávban? Milyen elônyei és hátrányai lehetnek az egyes megoldásoknak? Van-e saját út az egyes országok számára a lehetséges forgatókönyvek tekintetében?
Jelen cikk az ECC TG6 munkacsoportja által elkészített 224. számú ECC (Electronic Communications Committee) jelentéstervezetben foglalt eredményeket mutatja be

Bartolits István
Az M2M fejlődési trendje, szabványosítási és szabályozási kérdései 
Az egyre gyorsabban terjedô internet ma már nem csak arra szolgál, hogy a hálózatok hálózataként az internetezni képes személyek információbeszerzési és -terjesztési igényeinek a legfôbb kiszolgálója legyen, hanem fokozatosan megjelennek rajta azok az alkalmazások, ahol személy és gép vagy gép és gép kommunikál egymással. Az M2M és IoT alkalmazások új lehetôségeket nyitnak meg az alkalmazások és a szolgáltatások terén. Jelen cikk ennek a folyamatnak a trendjét, a szabványosítás állását és a felvetôdô szabályozási kérdéseket mutatja be.

Adámy Zsolt, Barta Péter
Szolgáltatásközpontúság az optikai hálózati rétegekben 
Az optikai hálózatok hozzáférési rétegében a szolgáltatók célja az elôfizetôk számára megfelelô sávszélesség biztosítása. A cikk célja az, hogy bemutassuk a különbözô hálózati rétegek – hozzáférési, felhordó és gerinchálózati réteg – megoldásait és újdonságait egy szolgáltatás központú hálózat kialakítása érdekében. Ennek lehetôségeit tárgyalva ismertetjük az FTTx hálózatok kiépítési lehetôségeit, a jövôbeli fejlesztési tendenciákat. A második részben ismertetjük hálózat Metro Ethernet rétegének új architektúrája kialakításának szempontjait, az IP/MPLS térnyerését.
A gerinchálózati rétegben az egyik fô fejlesztési irány manapság a csatornák szélességének rugalmas kezelése, az ún. FlexGrid, ami a rendszer összkapacitásának illetve hatótávolságának jobb kihasználását teszi lehetôvé. Egy másik, manapság terjedô alkalmazási terület az adatközpont összekapcsolások, ahol néhány sajátos szempont merül fel; elsôsorban is a késleltetési idô, melynek ugyan kisebb része származik az eszközökbôl ám ennek optimalizálása kiemelt szempont. Másik sajátos szempont a lehallgatások elleni védekezés, pl. titkosítás alkalmazásával.

Jereb László, Lengyel László
Jármű ICT fejlesztési irányok és kihívások 
A mai jármû, a szállítási feladatán és kapacitásán túl, egy mozgó egység, amely lokális információk célorientált közvetítését végzi. A jármû saját állapotára és eseményeire vonatkozó adatok és az általa mért környezeti információk célközönségét egyrészt a jármû utasai (beleértve a vezetôt), másrészt az arra igényt tartó környezet (más jármûvek, intelligens kapuk, központi tároló és feldolgozó) jelentik. A jármû releváns – aktuális helyi adatokon alapuló – szolgáltatásokat nyújt a külvilágnak és szolgáltatásokat fogad a külvilágtól. A fenti két irányt egy közös platform szolgálja ki. A cikkben a jármû ICT fejlesztési irányok és trendek mellett a kidolgozott VehicleICT keretrendszer célját, szerepét és felépítését mutatjuk be.

Katona Melinda, Nyúl László
Automatikus azonosítás és hitelesítés vizuális kódokkal 
Az automatikus azonosítás egyik legfontosabb és széles körben alkalmazott eleme a vizuális kódokkal történô azonosítás. A különbözô szimbólumokkal és mintákkal megjelenített azonosítók teszik lehetôvé a gépek számára az elektronikus leolvasást, ami nagyban segíti és gyorsítja a feldolgozást pl. a bolti pénztáraknál, raktári átvételnél, nagy sebességû feldolgozási helyeken, gyártósorokon. A szokásosan használt, geometriai minták szerint tervezett kódok általában típusokat vagy egyedeket azonosítanak. Elôállíthatók azonban olyan mintázatok, melyek természetüknél fogva egyediek és így eredetiség vagy hitelesség ellenôrzésére is alkalmazhatók. Jelen írásunkban bemutatunk egy módszert QR kódok gyors és pontos detektálására mobil készülékkel készített fényképeken, valamint egy természetes mintázat felismerésére kidolgozott eljárásunkat. Alkalmazási területként bemutatunk egy olyan lehetséges hibrid vizuális kód konstrukciót, melyben mesterséges és természetes mintázatok együttes alkalmazásával elérhetô az azonosítás és a hitelesítés is.

Schneider Henrik
Műsorszóráshoz kapcsolódó interaktivitás megvalósítása 
A klasszikus egyirányú mûsorszóró hálózatokon üzemeltetett ingyenes és elôfizetéses tévé szolgáltatások nem mehetnek el a változó világ megváltozott nézôi szokásai mellett. Egyre több olyan lehetôségük van, amellyel interaktív elemekkel egészíthetik ki az alapszolgáltatásukat. Ezek közül jelenleg kiemelkedik iparági elfogadottsága, és terjedése miatt is a HbbTV, amely már Magyarországon is teret nyert.

Olasz Péter
Mi is az az ETCS? 
A GSM-R hálózatokon használt legfôbb alkalmazás a biztosítóberendezések egyik modern, szabványosított technológiája, az ETCS – ez a két rendszer annyira „összenôtt", hogy együttesük külön nevet is kapott: ERTMS. Telekommunikációs szakemberek szempontjából a legfontosabb a két rendszer közötti felületek egyértelmû definíciója, az ETCS által a GSM-R-el szemben megfogalmazott követelmények teljesítése. Mégis, a puszta technikai tényeken felül érdekes lenne tudni, miért is kell az ETCShez a GSM-R, hogyan mûködik ez a korszerû biztosítóberendezés rendszer, milyen alkalmazási szintjei vannak, mit lehet vele megvalósítani a páneurópai, nagy járatsûrûségû vasúti rendszerben.

Paller Gábor, Szármes Péter, Élô Gábor
Az Agrodat.hu szenzorhálózat kommunikációs-távközlési rendszerének tervezési tapasztalatai 
Az AgroDat.hu K+F projekt egy nagy, országos méretû mezôgazdasági információs rendszer felépítését tûzte ki célul, melynek egyik fontos eleme a mezôgazdaságban használható szenzorok fejlesztése. A szenzoregységek által gyûjtött adatokat folyamatosan el kell juttatni az adattároló és -feldolgozó rendszerhez. Egy nehezen hozzáférhetô terepen mûködô berendezésnél rendkívül fontos szempont az energiahatékonyság, és a kommunikációs rendszer felépítése jelentôsen befolyásolhatja a szenzoregységek energiafogyasztását. A szenzorhálózat kommunikációs architektúrájának két változatát (GPRS és SMS alapú adatátvitel) vizsgáltuk, majd a GPRS kommunikáció esetén a Telit GL865 és a SIMCOM SIM900 típusjelû kommunikációs modulok energiahatékonyságát elemeztük. Elemzésünk alapján érdemes a magasabb energiafogyasztással járó GPRS-HTTP alapú architektúrát alkalmazni, de a szerver által kezdeményezett kapcsolatok (pl. távmenedzsment) céljára szükség van az SMS infrastruktúrára is.