Híradástechnika különszám - HTE Infokom 2021
Huszonharmadik alkalommal került megrendezésre a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület szervezésében a HTE Infokom 2021. A rendezvény széleskörűen foglalkozott az infokommunikáció (távközlés, informatika és média) aktuális műszaki, piaci és szabályozási kérdéseivel.
| TELJES SZÁM
Szabó Csaba Attila |   |
Kákonyi István
A távközlési infrastruktúra fejlődése a digitális átállás és a felhőalapú technológiák korában 
A távközlési szolgáltatóknak meg kell küzdeniük az egyre növekvő sávszélesség-felhasználással (amit a Wi-Fi, 5G és más szélessávú technológiák indukálnak) és a felhőalapú alkalmazások elterjedésével. Nemcsak a sávszélesség, hanem a forgalmi minták is változnak. Másrészt a hálózatfejlesztésnek a szűkülő CAPEX- és OPEX-feltételek ellenére is meg kell történnie. Egyszerűsítésre és automatizálásra van szükség a hálózatban. A cikk bemutatja a szolgáltatói hálózatok fejlődésének legfontosabb szempontjait.
Czintula György
Készenléti közszolgáltatás biztosítása járványhelyzetben
A cikk bemutatja a több mint 15 éve kormányzati célú hírközlési szolgáltató EDR-közszolgáltatásának fenntartását célzó feladatrendszerében az általános működést meghaladó, járvány okozta felhasználói kihívásokat. A COVID-19 járvány a felhasználóknál megnövekedett többletfeladatokat eredményezett, amik az EDR-szolgáltató részéről válaszokat tettek szükségessé a kihívásokra az EDR-közszolgáltatás zavartalan biztosítása érdekében. Az írás érinti az üzletmenet-folytonosság érdekében meghozott szervezeti, rezsim- és adminisztratív intézkedéseket, valamint összefoglalót ad a járványkezelés eredményességéről, kitekintve a COVID-típusú kihívások jövőbeli kezelésére.
Kovács Benedek
Az edge computing mint disztruptív technológia
Az edge computing napjaink egyik legnépszerűbb technológiája, több neves piackutató is évről évre beválasztja a legfontosabb trendek közé. Bár a koncepció évek óta létezik, az 5G- és IoT-rendszerek megjelenésével került ismét előtérbe. A cikkben azt fogjuk bemutatni, hogy miért tekinthetjük disztruptív technológiának. Rövid bevezetés után áttekintjük az edge computing legfőbb felhasználási eseteit, áttérünk a különböző iparági szereplőkre, motivációikra és lehetséges értékláncokat mutatunk be. A harmadik szakaszban technológiai megoldásokat tárgyalunk, illetve néhány megoldatlan problémát vázolunk fel.
Bartolits István
Mit ad az átlagfogyasztónak az 5G
A cikk arra keresi a választ, hogy a vertikumok számára sok előnyt ígérő 5G-hálózatok mit nyújtanak most és a jövőben az átlagos fogyasztók számára. A cikk első része az 5G-rendszerek jelenlegi piaci helyzetét mutatja be, majd kitér a piaci bevezetés nehézségére és az itt felmerült „tyúk vagy a tojás” probléma megoldására. A következő részben bemutatja azokat az alkalmazásokat, amiket már az 5G non standalone rendszer alatt igénybe lehet venni, majd kitér a távolabbi jövő, az 5G standalone rendszer sokoldalú szolgáltatásaira.
Kovács Zoltán
Felhők biztonsági kérdéseinek aktualitásai
Jelen cikk rávilágít a felhőalapú rendszerek megkerülhetetlenségére, példákat hoz a speciálisan a felhőalapú rendszereknél jelentkező biztonsági problémákra, majd bemutat egy lehetséges módszertant annak eldöntésére, hogy egy felhőalapú rendszer teljesíti-e a minimálisan elvárt biztonsági szintet. A biztonság szemszögéből felvázolja a privát és az állami szférában használt felhőalapú rendszerek lényegesebb különbségeit, valamint példákon keresztül mutatja be az ellátási lánc védelmének jelentőségét. Példákat hoz a mesterséges intelligencia, és annak felhőben működő megoldásainak védelmi célú használatára, amely mellett bemutatja annak támadó oldalon történő felhasználást is.
Csordás Gábor
Cloud-infrastruktúra és a rajta futó telekom-applikációk aktuális biztonsági kihívásai
A távközlési iparágban használt infrastruktúra- és platform-megoldások egyre inkább konvergálnak az egyéb IT-megoldások által használt platformok irányába. Ez rengeteg előnnyel jár technikai és üzleti szempontból is, ugyanakkor olyan fenyegetések jelentek meg a távközlés területén is, amik eddig csak mérsékelten, vagy egyáltalán nem voltak jellemzőek. Mivel a telekommunikációs hálózatok kritikus rendszereknek tekintendők, különös figyelemmel kell kísérni ezen klasszikusan IT-eredetű, de immár a telekom-rendszereket is érintő fenyegetéseket. A teljesség igénye nélkül ide tartoznak a privát és publikus cloud-rendszerek általános sebezhetőségével kapcsolatos kérdések, a szabad vagy nyílt forráskódú szoftverek beépítése az infrastruktúrába és a telekom-applikációkba, illetve a privát cloudból a publikus cloud-rendszerek felé elmozdulás miatti koncepcionális változások.
Nelson Francisco, Bordás Csaba
A mesterséges intelligencia és az új kódolási eljárások szerepe a videófeldolgozás fejlődésében
A videótömörítő rendszerek tervezésekor az a fő cél, hogy maximalizáljuk a videó minőségét egy adott bitráta esetében, vagy hogy a lehető legalacsonyabb bitráta mellett érjük el a célzott videóminőséget, mindezt jól meghatározott feldolgozási erőforrások felhasználása mellett. Mivel a gazdasági és környezetvédelmi szempontok gyakran szigorúan korlátozzák az erőforrásokat, a kódolótervezés hagyományosan kodekszakértőkre támaszkodott a heurisztikák és algoritmusok kifejlesztésében, hogy kiválasszák az egyes alkalmazások kódolási eszközeit az előre meghatározott hatékonysági vagy számítási paraméterek szerint. Ezek a heurisztikus módszerek a viszonylag alacsony tömörítési hatékonyságú kódolási eszközök egyszerű letiltásától kezdve a kódolási módok, hivatkozások, mozgásbecslés (Motion Estimation, ME), keresési tartományok vagy blokkméretek közvetlen korlátozásán át terjedhetnek, akár globálisan, akár helyi szinten, a forrás általános jellemzői alapján. Bár ez a tradicionális megközelítés kiszámítható és következetes kódolási hatékonysági növekedést nyújt meghatározott tartalomtípus esetén, a méretezést megnehezíti annak megértése, hogy az egyes eszközök hogyan befolyásolják az egyes tartalomtípusok tömörítési hatékonyságát, és hogyan lépnek kölcsönhatásba egymással, különösen azért, mert a kódoló összetettsége és a tömörítési hatékonyság közötti kapcsolat nem lineáris. A cikkbeli elemzés elvégzéséhez a MediaKind kihasználta a gépi tanulás (Machine Learning) lehetőségeit, olyan valós idejű MI-vezérelt kódolási döntéseket hozva ezáltal, amelyek sokkal hatékonyabbnak bizonyultak, mint bármely ember által meghatározott heurisztika vagy algoritmus.
Farkas Károly
ALMANACH 2021 – ELŐSZÓ
A HTE 2021-ben ismét meghirdette a már hagyományosnak mondható diplomaterv és szakdolgozat pályázatát, mely ebben az évben egy új kategóriával bővült. Így a mesterszakos (MSc) és az alapszakos (BSc) végzősök mellett idén először üzemmérnök alapszakosok (BProf) is pályázhattak. Ezzel párhuzamosan az IEEE Communication Society-vel és a Hungarian Joint ComSoc/MTT/AP/ED/EMC Chapter-rel közösen az angol nyelven megírt pályaművek számára „HTE – IEEE ComSoc Thesis Award” néven különdíj került kiírásra a korábbi évek hagyományait követve.
Almanach 2021
A HTE Diplomaterv és Szakdolgozat Pályázat pályaművei és díjazottjai