november 9. szerda

regisztráció

regisztráció

Válogatott jövőképek: Kritikus biztonságú hálózatok és az űrszegmens fejlődési kihívásai

Blockchain alapú megoldások, fizetési rendszerek

Megnyitó
Plenáris előadások

Plenáris előadások
HTE Fekete László-díj átadás

Állami távközlő hálózatok fejlesztése és jövőképe

Szuperszámítógépek és nagy adat(vagyon)ok

Égből a földre: Felhő alapú médiadisztribúciós rendszerek fejlődése

Forradalmak a médiaszolgáltatások üzleti modelljében - felemelkedések és bukások

5G ígéretek és a valóság. Mikor éri utol az 5G valósága az 5G ígéretét?

Emberek és robotok: Együttműködés vagy verseny

Mesterséges Intelligencia blokk

vacsora

borkóstoló

2022. november 8. 

KONFERENCIA MEGNYITÓJA

 9.30 - 9.40
Vágujhelyi Ferenc, HTE

PÓDIUMBESZÉLGETÉS

 9.40 - 10.10
Pódiumbeszélgetés a Digitális Magyarország Ügynökség kihívásairól, célokról: 

1. A "digitális állampolgárság", a teljes körű digitális ügyintézés,
2. Ügyfélbarát szolgáltatások kialakítása,
3. Magyar bázisú felhőszolgáltatás,
4. Adatalapú kormányzati döntéselőkészítés és döntéshozatal.

Guller Zoltán, Digitális Magyarország Ügynökség, vezérigazgató
Vágujhelyi Ferenc, HTE
 

10.10 - 10.40
Szűr Krisztián, 4iG, IT infrastruktúra és szolgáltatások igazgató 

PLENÁRIS ELŐADÁSOK

11.10 - 11.40
Kiefer Tamás, Huawei, key account igazgató
Trendek és lehetőségek a távközlés minimál karbonkibocsátására

11.40 - 12.10
Lubor Zatko, Magyar Telekom, műszaki vezérigazgató-helyettes
A távközlés ökológiai lábnyomának csökkentése

HTE FEKETE LÁSZLÓ-DÍJ ÁTADÁSA

12.10 - 12.30
Dalos Ottó, CISCO / Maradi István, HTE

Előadás

A HTE az ICT szakma jeles képviselőivel karöltve, a hazai távközlési és informatikai szegmens meghatározó szakembere, Fekete László emlékére hozta létre ezt a díjat. A kezdeményezés célja a friss generációk innovatív munkásságának elismerése, új ötletekre való ösztönzése.

Fekete László a magyar mobil távközlés egyik meghatározó fejlesztője volt több évtizeden keresztül. Korai halála arra ösztönözte pályatársait, hogy nevére egy innovációs díjat alapítsanak. Az alapítók a díjjal megemlékeznek Laci aktív tevékenységéről, és a jelen kor élő innovátorait ösztönzik arra, hogy pályázatukkal megmutassák, milyen sokan vannak, akik Laci szellemiségét követik. A pályázat kiírása szerinti legfontosabb feltétel, hogy az a szolgáltatás, amelyhez az innovációs tevékenység kapcsolódik, a pályázat beadásakor még aktív használatban legyen. De nem az innováció tárgyát értékeli a zsűri, hanem a fejlesztő tevékenységét: milyen szerepe volt az innováció elindításában? Mennyire volt komplex a feladat, és azzal hogyan birkózott meg? Példa lehet-e a pályázó tevékenysége az utána jövő generációnak, utat mutat-e a téren, hogy komplex feladatokat hogyan lehet jól menedzselni?
https://www.hte.hu/hte-fekete-laszlo-dij

ÉGBŐL A FÖLDRE - FELHŐ ALAPÚ MÉDIADISZTRIBÚCIÓS RENDSZEREK FEJLŐDÉSE

13.40 - 15.10

Szekcióvezető: Árki Zsolt, Antenna Hungária, Bordás Csaba, MediaKind

A média disztribúció gyökeres átalakuláson megy át, ami a felhő alapú rendszerek, streaming média formátumok és egyéni szinten testreszabott előfizetői élmény irányába mutat. A tavalyi Infokom konferencián láthattuk, hogyan lesz testreszabott a hirdetési piac, az idei szekciónkban elsősorban a disztribúciót és a nagy tömegeket kiszolgáló tartalom elosztó hálózatokat, azaz a  CDN-eket (Content Delivery Network) valamint a platformokat és a hozzájuk kapcsolódó üzleti modelleket szeretnénk körbejárni.

Megvizsgáljuk a nyílt forráskódú szoftverek felhasználhatóságát szolgáltatói hálózatokban, vagyis hogyan tudunk nyílt elemekből nagy megbízhatóságú, automatikusan skálázódó és gyógyuló rendszereket felépíteni.  Megvizsgáljuk a felhő alapú rendszerek és helyi komponensek együttműködését, az edge cloud szerepét, valamint, hogy az új műszaki megoldások milyen új üzleti modelleket eredményezhetnek.

Árki Zsolt, Antenna Hungária, Elosztott architektúrájú korszerű OTT/CDN platform az Antenna Hungáriában

Jursonovics Tamás, Deutsche Telekom, Deutsche Telekom médiadisztribúció és CDN

Chroncsik János, Vodafone, Cloud a TV szolgáltatásban – a tökéletes válasz?

FREKVENCIA HASZNÁLATI BLOKK

13.40 - 15.10

Szekcióvezető: Kollár Péter, NMHH, Vári Péter, NMHH

A 2021-25 közötti spektrumstratégia legfőbb célja, hogy felelős spektrumgazdálkodással biztosítsa, hogy a digitális ökoszisztéma fejlődése szempontjából a korlátos erőforrásnak számító frekvenciakészlet elérhetősége és felhasználhatósága sem rövid, sem középtávon ne jelentsen szűk keresztmetszetet.

Szekciónk számára rendelkezésünkre álló időben szinte lehetetlen, hogy közösen áttekintsük és mérleget vonjuk, hogy időarányosan hol is e stratégia végrehajtásával. A szekcióvezetők szerkesztői szabadságával élve igyekeztünk olyan területeket kiemelni, mely érdeklődésre tarthat számon a spektrumfelhasználók számára. Előadóink kitérnek a BBPPDR megoldások hazai környezetben való adaptációjára, képet kaphatunk a 6GHz-s sáv körül kialakult nemzetközi trendekről, igényekről, egy mobiltechnológia körültekintő kivezetésének módjára, valamint az NMHH megújuló mérésügyi területéről.

Fiala Károly, Spectrum Advise ec., Nemzetközi kitekintés lehetséges PPDR megoldásokra (400 MHz, 700 MHz és egyéb PPDR frekvencia használati lehetőségek)

Ulelay Emília, NMHH, 6 GHz – ki nyer? Wifi vagy MFCN?

Vári Péter, Bató Tibor, Jánosik András, NMHH, NMHH mérési képességek, mi készül a Visegrádi utcában?, színes hírek

Kollár Péter, NMHH, Milyen messze van a 2G kivezetése? Mit tanultunk a 3G kivezetésből?

5G ÍGÉRETEK ÉS A VALÓSÁG. MIKOR ÉRI UTOL AZ 5G VALÓSÁGA AZ 5G ÍGÉRETÉT?

15.40 - 17.10

Szekcióvezető: Kiss Tamás, HTE

Előadás

2-3 éve elindultak az első kereskedelmi 5G hálózatok. Magyarországon elsőként a Vodafone 5G indult el 2019 októberben. Őt követte a Telekom 2020 áprilisában, majd a Telenor/Yettel is bekapcsolta kereskedelmi 5G hálózatát.

Az eltelt idő alatt mindhárom magyarországi szolgáltató több 5G-s állomást is elindított, de az 5G lefedettség még nagyon messze van a 4G lefedettségtől. Másrészt ezek a hálózatok még un. non-standalone (NSA) 5G hálózatok, melyek inkább nevezhetők a 4G továbbfejlesztésének, kapacitás bővítésének, sem mint az ígért forradalmi 5G technológia megjelenésének. Ehhez 5G standalone (SA) kellene, de még globálisan is kevés operátor kapcsolta be az 5G SA-t. Mi az oka, hogy a várt 5G SA késik? De biztos-e hogy késik? Mit fog adni az 5G SA a 5G NSA-hoz képest? Megéri-e beruházni az 5G SA-ba? A szolgáltatóknak kell az élen járni az 5G SA bekapcsolásával, vagy majd akkor lesz 5G SA, amikor már lesznek felhasználók, akik ezt igénylik? Kik lesznek a potenciális 5G SA felhasználók, lakossági ügyfelek, vállalati ügyfelek?  Mikorra lesznek felhasználói esetek az 5G SA-hoz? Mik lesznek az első 5G felhasználások?

Absz

CV

Novák Csaba, Ericsson, Standalone - a kulcs az 5G alkalmazásokhoz

Csaba Tamás, Yettel, 5G SA egy operátor szemszögéből 

Soós Gábor, Magyar Telekom, Mérések az 5G NSA és lehetőségek az 5G SA hálózaton

Földes Gábor, BME, NMHH, Az "igazi 5G" pénzügyi kérdései: 5G Standalone gazdaságossági és üzleti potenciáljainak áttekintése

CLOUD RENDSZEREK BLOKK

15.40 - 17.10

Szekcióvezető: Kovács Benedek, Ericsson

A mai alkalmazások futtatása és azok fejlesztése is globális vagy helyi felhőszolgáltatók adatközpontjaiban történik. Alapvető különbséget tehetünk publikus és privát felhők között és mindkét típuson belül is megjelennek különböző adat- és szolgáltatás biztonságra vonatkozó követelmények. Szekciónkban áttekintünk néhány ide vonatkozó példát, illetve azt, hogy a szolgáltatók milyen megoldásokkal tudnak eleget tenni a biztoságos felhő szolgálatatás követelményeinek.

Gerendás András, Ericsson: 5G az iparban, új mérföldkő vagy pandora szelencéje?

Krasznay Csaba, NKE: A felhőbe költöző eü adatok és applikációk aktuális kérdései I.

Kocsis Imre, BME: Identitáskezelés átalakulóban: önrendelkezésű identitások az állampolgártól a felhőn át a mosógépig

Németh László, T-Systems Magyarország, Next Generation Hybrid Datacenter

MESTERSÉGES INTELLIGENCIA BLOKK

17.30 - 19.00

Szekcióvezető: Verebély Tibor, Vantage Towers

A mesterséges intelligencia (MI) alapú eljárások egyre nagyobb teret hódítanak életünk számos területén, így az infokommunikációban is. A HTE Infokom konferencia se lehet teljes MI szekció nélkül! Ebben olyan kérdésekre kapunk választ, hogy
- mik az MI alkalmazásának főbb lehetőségei a hálózat menedzsment terén;
- hogyan segíti az MI az anomáliadetektálást és a hálózati hibák észlelését;
- hogyan lehet megoldani a valós környezetből származó adatokhoz való hozzáférés problémáját szintetikus adatgenerálással;
- hogyan tudja támogatni az MI az ügyfélszolgálati folyamatokat.

Az MI többé már nem csak Sci-fi, érdemes közelebbről ismerkednünk vele.

Farkas Károly, Gloster / BME, Mesterséges intelligencia szerepe az infokommunikációs hálózatokban

Koós Attila, Jáborszki Diána, NetVisor, Anomália detektálás MI alapon infokommunikációs hálózatok hiba felismerésében

Vetési Iván, Nagy Lajos, NISZ: A gép forog, az alkotó nem pihen -  egymásra utalt MI és Ember a modern ügyfélszolgálati folyamatokban

Dévai Gergely, Ericsson, Szintetikus adatgenerálás - az adathozzáférés Szent Grálja?

VACSORA

19.00

2022. november 9. szerda

VÁLOGATOTT JÖVŐKÉPEK: KRITIKUS BIZTONSÁGÚ HÁLÓZATOK, FELHŐTRANSZFORMÁCIÓ ÉS AZ ŰRSZEGMENS FEJLŐDÉSI KIHÍVÁSAI 

 9.00 - 10.30

De meghatározó jelenség a felhőtranszformáció is, melynek következtében a hagyományos szolgáltatói szerepkörök átalakulnak. Végül az elektronikus hírközlési hálózatok egyre inkább használják az űrszegmenst, ahol az újgenerációs (5G és 6G) mobilkommunikációs rendszerek mellett a megakonstellációk megjelenése hoz majd számos változást.

De milyen jövőképe lehet ezeknek a hálózatoknak? Milyen technológiai fejlődések várhatók a vasúti távközlésben? Mik a jövő PPDR szolgáltatásai és mire van szükség azok biztosításához? Milyen következményekkel jár a felhőtranszformáció és milyen üzleti hatásai lesznek? Hogyan fognak kinézni a jövő speciális mobilhálózatai és hogyan fogják hasznosítani az űrszegmenst? Miért specifikusak a megakonstellációk, hány ilyenre lehet számítani és hogyan lehet ezeket biztonságosan üzemeltetni? Milyen kihívásokkal kell megküzdeniük ezeknek szolgáltatásoknak és mik lehetnek a megoldások?

Balla Ferenc, Pro-M, Megnyíló lehetőségek a küldetéskritikus mobilkommunikáció terén

Vidra András, MÁV, Vasúti távközlés - újragondolva vagy újragombolva?

Halmos Zoltán, T-Systems, Hálózatok felhőtranszformációja és jövőkép

Bacsárdi László, BME HIT, 6G és a műholdas kommunikáció

Bartóki-Gönczy Balázs, NKE, Megakonstellációk - a műholdseregek szabályozási kihívásai    

BLOCKCHAIN ALAPÚ MEGOLDÁSOK, FIZETÉSI RENDSZEREK 

 9.00 - 10.30

Szekcióvezető: Oláh István, HTE-EIVOK

A szekcióban a Blockchain, azaz a blokklánc (osztott főkönyv) alapú megoldások jelenét és jövőjét tekintjük át és közben bemutatjuk, hogy a technológia alapjai honnan erednek és miért a fizetési rendszerekkel kapcsolatban kerültek a figyelem középpontjába.

A fizetési rendszerek tekintetében a jövő kulcsszereplői a jegybankok, ezért egy előadásban bemutatásra kerül a MNB kapcsolatos jövőképe, futó projektjei. Egy technológia jelentősen alakíthatja át mindennapjaink, gondoljunk például az Internetnetre, mobiltelefonokra, IA technológiára.  A Blockchain a jövőt tekintve számos társadalmi, gazdasági lehetőséget rejt és ezek társadalmi kérdéseivel is foglalkozni fogunk egy előadásban, és egyben a gyakorlatban. 

Sajtos Péter, MNB, Az MNB tervei a Blokchain technológia felhasználására

Solymos Gyula, 4iG, Blockchain megoldások fejlesztése

Benedek Péter, Rockwood Group, Distributed ledger és blockchain alapú azonosítási megoldások az új eIDAS rendelet fényében

ÁLLAMI TÁVKÖZLŐ HÁLÓZATOK FEJLESZTÉSE ÉS JÖVŐKÉPE

11.00 - 12.30

Szekcióvezető: Huszty Csaba, Entel

Előadás

Az állami távközlő hálózatokat az elmúlt évtizedekben folyamatosan fejlesztették és mára egy a nyilvános hálózatoktól logikailag teljes egészében, de jórészt fizikailag is elkülönült hálózat szolgálja ki az állami és állampolgári igényeket. A végponti adatsebesség és a hálózat kiterjedése is növekszik, de vajon elegendő-e mindez a digitalizálódó állam szolgáltatási igényeinek kielégítésére?

Fenntartható marad-e a jelenlegi biztonság-fókuszú fejlesztési koncepció? Hogyan lesz biztosítható a hálózat eszközeinek és műszaki színvonalának fenntartása és fejlesztése? Lesz-e igény és forrás az állami hálózatok fejlesztésére, vagy az infrastruktúra készen van és már csak szolgáltatásokat kell fejleszteni? Milyen hatással van az infrastruktúra-fejlesztési koncepcióra, a szolgáltatási portfólióra és a finanszírozásra a terület irányításának új szerkezete?

Bancsics Ferenc, Aktualitások– Új (EU fejlesztési) ciklus, új kihívások. Új fókuszok?

Galambos Tibor, MVM NET Zrt. Nemzeti Távközlési Gerinchálózat. MVM NET: Visszatérés?

Debreceni Győző, KIFÜ, Hazai fényvezető hálózatok - mapping megvalósítása, állami és magántulajdonú optikák, szinergia lehetőségek

Hári Krisztián Péter, NISZ, Állami kibervédelmi eredmények, vajon mit érzékelnek az ügyfelek?

SZUPERSZÁMÍTÓGÉPEK ÉS NAGY ADAT(VAGYON)OK

11.00 - 12.30

Szekcióvezető: Bacsárdi László, BME, Kocsis Dávid, Key Result Services

Napjainkban egyre több híradás jelenik meg a szuperszámítógépek növekvő számítási teljesítményéről. Mire elegendő másodpercenként egymilliárd művelet? Időjárás-előrejelzés, kódfeltörés, gyógyszeralapanyagok azonosítása, emberi agy kapacitásával vetekedő mesterséges intelligencia modell futtatása, rák diagnosztizálása, éghajlatkutatás - s mindez csupán néhány válogatott alkalmazási terület.

De vajon milyen technológia áll a szuperszámítógépek mögött? Miért van az, hogy 2017 óta a világ 500 leggyorsabb szuperszámítógépén Linux alapú operációs rendszer fut? Mi a helyzet Európában? Mit mutatnak a közeljövő trendjei? Ezeket a kérdéseket is körbejárjuk a szekcióban.

Bönde Ádám,Digitális Magyarország Ügynökség, Az adatalapú kormányzás helyzete

Joó Tamás, Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ, Adatvezérelt és mesterséges intelligencia megoldások a XXI. század egészségügyében

FORRADALMAK A MEDIASZOLGÁLTATÁSOK ÜZLETI MODELLJÉBEN- FELEMELKEDÉSEK ÉS BUKÁSOK

13.40 - 15.10

Szekcióvezető: Dóbé Sándor, AMC

Napjainkban a médiaszolgáltatások egymást követő forradalmait éljük meg fogyasztóként és szolgáltatóként egyaránt – ami egy évtizede még elméleti lehetőség és műszaki kuriózum volt, majd a korai alkalmazók játékszere, mára a végérvényesen a mainstream részévé vált.

A legnagyobb online SVOD szolgáltatók egymásra licitálva küzdenek a fogyasztókért, a hagyományos terjesztők keresik a helyüket az új világban, de már kopogtatnak a legújabb üzleti modellekre épülő platformok és közösségi média is a néző figyelmére éhes – a fogyasztó egy napja pedig még mindig csak 24 órából áll. Fenntarthatóak-e - a COVID alatt is még nagyobb lökést kapó - növekedés mögött rejlő üzleti modellek? Mi lesz a szerepe a hagyományos szolgáltatóknak? Egyformán zajlik-e le az online média forradalma a világ különböző részein, vagy vannak alapvető különbségek?

Őrsi Zoltán, Nielsen, Hirdetés alapú OTT üzleti modellek a közönségmérés szempontjából 

Szaniszló Csaba, AMC, Sport média: a hagyományos TV utolsó bástyája, vagy már érkezik az OTT hullám? 

Szabó-Bakos Zsolt, Magyar Telekom, Mi lesz a szerepe a hagyományos TV/internet szolgáltatóknak az SVOD világában? 

EMBEREK ÉS ROBOTOK: EGYÜTTMŰKÖDÉS VAGY VERSENY

15.40 - 17.10

Szekcióvezető: Hunyady Lajos, Aplomb Zrt.

A tavalyi Infokom konferencián körbejártuk, hogy hogyan fékezi a digitális fejlődést a felkészült munkavállalók és felhasználók hiánya. Idén e szekció keretei között megvizsgáljuk a robotizáció lehetőségeit, az adminisztratív munkaköröktől kezdve egészen a fejlesztőig.

A szekció során kitérünk az ember és gép közötti korlátokra, mennyire tolerálja a gép az embert, illetve az ember a gépet. Külön előadásban foglalkozunk az AI-ban rejlő jövőbeni lehetőségekkel, feszegetve a mesterséges intelligencia elvi határait.

Az előadások után kerekasztal beszélgetés keretei között megvitatjuk a robotok alkalmazhatóságának emberi határait humánpolitikai szakértő és mentálhigiénés szakemberrel közösen. Célunk egy átfogó képet mutatni az ember és a gép közötti együttműködés jelenéről és jövőjéről.

Deliága Ákos, Talk-a-bot, Álomszerű, de valós kolléga: Empatikus, türelmes, gyors, tanulékony chatbot  

Basa Richárd, Oriana International, Robotizálható-e az üzleti alkalmazás fejlesztés? Helyettesíthető-e a szoftverfejlesztő?

Tarcsi Ádám, ELTE, Ha robot, akkor együttműködés – alkalmazkodni, változni nekünk is kell

Kaszás Péter, TeamGuide

ZÁRSZÓ

17.10-17.20