Híradástechnika különszám

A folyóirat teljes száma  (10,6 MB) 

Tartalom

Sallai Gyula
ELŐSZÓ - Célkeresztben az okos ökoszisztémák 
Az internet jövőjének kutatása az infokommunikációs kutatások egyik legkiemeltebb területe, amelynek új eredményei mind mélyebben és átfogóbban alakítják társadalmunkat.
 

Horváth Gábor
A Digitális Európa Program és a BME VIK 
Az Európai Unió a „framework”-programok keretében ciklusról ciklusra egyre többet fordít a kutatás-fejlesztés finanszírozására, és ez várhatóan a jövőben sem fog változni. Ugyanakkor az Európai Bizottság elérkezettnek látja az időt, hogy a korábbi évtizedek alatt felhalmozott ismeretek és tapasztalatok termőre forduljanak, a digitális technológiák a gazdasági élet szereplőit és a lakosság mindennapi életét is segítsék. Az elkövetkező években az EU ilyen irányú erőfeszítéseit a Digitális Európa Program fogja majd össze. Ebben a cikkben áttekintjük a program motivációját, céljait és főbb pilléreit. Bemutatjuk továbbá a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán jelenleg futó uniós kutatás-fejlesztési projekteket, melyek alapján a Digitális Európa Programban is sikeres szereplést várhatunk.
 

Falus András
Az IT szerepe a genomikában 
A molekuláris biológia robbanásszerû fejlődése az elmúlt hetven évben lehetővé tette az örökítő anyag szerkezetének és működésének megismerését a teljes földi élővilágban. A technikai fejlődés által rendelkezésre álló gigantikus adatmennyiség feldolgozása és a működési mechanizmusok feltárása nyomán az informatika elengedhetetlen részese lett a genomikai kutatásnak. A cikk a genomikai forradalom hátterével, egyes alkalmazási területeivel és perspektívájával foglalkozik.
 

Magyar Gábor
Az internet újragondolása – A következő generációs internet ökoszisztémájának technológiái 
Az internet mintegy öt évtized alatt lenyűgöző technológiai fejlődésen ment át. Szinte valamennyi, korábban önálló kommunikációs feladat „áttelepült” az internetre. A 2020-as évtizedben az egymást erősítő „hálózatosodás” és „adatalapúság” a felhasználási igények exponenciális ütemű megváltozását eredményezi. Ennek kiszolgálására az 1970-as években kitalált internet architektúra már nem feltétlenül lesz gazdaságos, talán alkalmas sem. A cikk áttekinti a változások fő jellemzőit, s amellett érvel, hogy a tartalom-központú, viselkedés-alapú „általános internet közmű” kora jön el.
 

Bartolits István
A jövő infokommunikációs technológiái és a szabályozás 
A cikk az ITU jövő hálózataival és technológiáival foglalkozó Future Network 2030 munkacsoportjának munkáját mutatja be. Összefoglalja az első év eredményeit, vázolja a 2030 utáni hálózatokkal szembeni követelményeket, majd a klasszikus szabályozási ciklust és a gyorsuló technológiai fejlődéssel lépést tartani tudó, jövőbeni szabályozás lehetséges modelljeit mutatja be vázlatosan.
 

Gyires-Tóth Bálint
A mélytanulás múltja, jelene és jövője 
Az elmúlt években az adatvezérelt rendszerek nagyobb pontosságuknak köszönhetően egyre jobban teret nyertek a szabály alapú megoldásokkal szemben. Míg az utóbbi esetben egy adott tématerület szakértői adják meg a modellezendő valós folyamatot leíró szabályokat, adatvezérelt rendszerek esetében – jellemzően szintén szakértők bevonásával – a folyamatból rögzített adatokkal tanítanak be gépi tanuló eljárásokat. Napjainkban a gépi tanulás alapú mesterséges intelligencia (MI) egyik legmeghatározóbb ága a mélytanulás, melynek az alapjait jelentő mesterséges neurális hálózatok tudományterület népszerűsége már két jelentős „visszaesésen” is túl van, ezért jogosan vethető fel a kérdés; miben különbözik a mostani helyzet a korábbiaktól? A cikkben bemutatásra kerülnek a mélytanulás legfontosabb előzményei és jelenlegi helyezete, továbbá a várható jövőbeli lehetőségeket is megvizsgáljuk.
 

Horváth Ildikó
3D VR - áttörés az oktatásban 
Napjainkban az új technológiák mérhetetlen gyors fejlődése, változása új tanulási formákat tesznek lehetővé, kiszélesítve magát a tanulással kapcsolatos elvárásokat is. Az információ állandó, helytől és időtől független rendelkezésre állása, az online tanulás lehetősége egyre inkább megköveteli a 3D VR oktatási terek és tananyagok fejlesztését. E cikk megvizsgálja a 3D VR-környezetek azon egyedülálló potenciálját, ami 30-50%-os javulást eredményez a vizualizáció, az átlátás, az emlékezet, a megértés és az alkalmazáshoz kapcsolódó kollaboratív tevékenységek hatékonyságában. A tanulmány fontos megállapítása, hogy az ED-TECH fejlődésével megváltozik az oktatás módszertana, a gondolkodás és a tanulás folyamata, valamint a felnövekvő generációk felkészültsége, képességei, egyik következtetése pedig az, hogy a 3D-s környezetek sokkal magasabb szintű megértést kínálnak a felhasználók számára a digitális tartalom megosztása és értelmezése során, még akkor is, ha azok beágyazódnak a teljes digitális munkafolyamatokba. Ez azt jelenti, hogy a VR-t elsősorban a kommunikáció áttörési platformjaként tekintjük – egy új típusú kognitív infokommunikációs csatorna holisztikus modelljeként.
 

Gódor István, Vidács Attila
5G és az okos gyártás kihívásai 
Az 5G jóval többet jelent, mint amit a telefónia vagy a mobil szélessáv szemszögéből láthatnak napjaink lakossági felhasználói. Lehetőséget teremt az ipar és a társadalom átalakulására és digitalizálására, a dolgok internetének széleskörű elterjedésére, valamint mobilitást kaphatnak akár a kiber-fizikai rendszerek is. Kiemelt figyelmet kapnak a kritikus infrastruktúrákhoz tartozó kommunikációs igények, mint például a közlekedés, gyártás és termelés esetében. Ezen esetekben még fontosabb a magas megbízhatóság és a determinisztikus alacsony késleltetés, amit az 5G ígér.
 

Farkas Károly
IoT és Ipar 4.0 a gyakorlatban – Termelési folyamatok nyomon követése 
A negyedik ipari forradalomként emlegetett digitalizációs eljárások egyre nagyobb tempóban terjednek a termelővállalatoknál. A digitalizáció például megkönnyítheti a vállalat számára a termelési folyamat monitorozását, nyomon követését. A cikkben bemutatjuk azt az általunk fejlesztett termelési folyamatot nyomon követő mintarendszert, amely a Göteborg’s Food Budapest Zrt. csokoládégyár dunaharaszti termelőüzemében korábban alkalmazott hagyományos, mágnestábla alapú manuális eljárás digitalizációját és továbbfejlesztését valósítja meg, szenzorok segítségével automatikusan gyűjtött adatok felhasználásával. A digitalizált rendszernek köszönhetően sikerült a termelési folyamat monitorozását nagymértékben automatizálni, a monitorozás részletességét megnövelni, valamint az új rendszernek köszönhetően az összegyűjtött adatok automatikusan eltárolásra kerülnek, így bármikor visszakereshetők és analizálhatók.
 

Krámer Tamás, Rehák András, Józsa János, Cinkler Tibor, Csonthó Marcell, Nagy Zsolt, Jászberényi Áron
Okos Tavak 
Az internet vitathatatlanul behálózza életünk mind több területét. A Tárgyak Internete (Internet of Things: IoT) gyorsan terjed a különböző új rádiós hozzáférési technikáknak és azok csökkenő árának köszönhetően. A tárgyak hálózati hozzáférése és elérhetősége mindent „felokosít”. Eme „felokosítás” immár tavainkat is elérte. Cikkünkben egy olyan alkalmazási területet mutatunk be, ahol a szórt ponthálózatban gyűjtött adatok a Fertő déli nádasövének fizikai limnológiai kutatását támogatják.